73 másodperc, amely mindent megváltoztatott

Holnap lesz 30 éve, hogy fellövés közben megsemmisült a Challenger űrsikló.
1986. január 28-án, helyi idő szerint 11.39-kor, az indulás után 73 másodperccel megsemmisült a Challenger űrsikló. A tragédiában 7 ember vesztette életét, köztük az első amerikai civil, egy tanár, aki az űrben járt volna. A tragédiát – mint a későbbi vizsgálatok felfedték – az egyik gyorsítófokozat tömítőgyűrűje okozta. 

A baleset után két és fél évig nem szállt fel újabb űrsikló, és a Challenger tragédiája számos következménnyel járt az amerikai űrprogramra és a NASA-ra nézve. Noha bizonyos hibák és hiányosságok, amelyek a robbanáshoz vezettek, később megismétlődtek, és végül a Columbia 17 évvel későbbi balesetéhez vezettek, 1986. január 28-a sok mindenben megváltoztatta az űrkutatást. 

A NASA-nál korábban sokan azt gondolták, üzletileg is megtérülő lehet az űrprogram. – Az űrsiklók úgy hordták-vitték volna a katonai és a magánműholdakat, mint a postás a leveleket. Egyes elképzelések szerint egy sikló évente több tucat küldetést hajtott volna végre, ami persze teljes képtelenség – mondta Roger Handberg, a floridai egyetem kutatója. Ám a Challenger tragédiája rámutatott, hogy az űrutazás veszélyes és üzletileg nem feltétlenül megtérülő dolog. 

A baleset nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a NASA bizonyos szervezeti reformokat hajtson végre. Csökkentették a bürokráciát, és szigorították a biztonsági ellenőrzéseket. Mint utóbb kiderült, ez akkor csak ideig-óráig tartott, és 2003-ban hasonló okok vezettek tragédiához: 1986-ban a tömítőgyűrű sérülését, 2003-ban pedig a szigetelőanyag leválását fogadták el adottnak. 

Korábban az emberek nem nagyon kalkuláltak azzal, hogy emberéletek is odaveszhetnek az űrprogram során. Noha a Challenger balesete tragikus módon mutatott rá erre, a projekt támogatása nem csökkent, az emberek elfogadták a kockázatot. – A baleset utáni hónapokban a NASA és az űrsiklóprogram támogatottsága 70–80% között mozgott – mondta Roger Launius, a Smithsonian Intézet repüléssel és űrkutatással foglalkozó múzeumának kurátora. 

1986-ban hatalmas tettnek számított, hogy az ember fel tud jutni az űrbe. Azóta az emberiség űrállomást épített és tart fönn. Scott Kelly, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) személyzetének egyik tagja pár napja a Reddit közösségi oldalon válaszolta meg az olvasók kérdéseit – miközben az ISS-en tartózkodott.

Sőt, ma már nemcsak „hivatásos” asztronauták juthatnak föl az űrbe, hanem űrturisták is megtapasztalhatják az életet az ISS-en. A nem kormányzati űrutazás amúgy is egyre nagyobb szerephez jut: egyesek Földre visszatérő rakétákat fejlesztenek, mások már a Mars kolonizálásában gondolkodnak.   

A Challenger legénysége:

  • Francis „Dick” Scobee parancsnok
  • Michael John Smith pilóta
  • Judith Arlene Resnik küldetésfelelős
  • Ellison Shoji Onizuka küldetésfelelős, mérnök
  • Dr. Ronald Ervin McNair küldetés­felelős, fizikus
  • Greg Jarvis rakományfelelős
  • Christa McAuliffe rakományfelelős, a Tanár az űrben program tagja

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu