A kezdeményezés célja, hogy hazacsábítsa, illetve itthon tartsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, akik akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhetik az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét. A Lendület program az intézethálózat dinamikus megújítását is szolgálja, hiszen a a kimagaslóan tehetséges fiatal kutatók által alapítandó új kutatócsoportokat az Akadémia évi 240 millió forinttal támogatja.

A Lendület pályázaton nyertes kutatók tervei és munkája nyomán hazánk nagy lépést tehet előre a rákkutatásban, a bolygórendszerek vizsgálatában, a különböző emberi tevékenységeket pontosabban feldolgozó gépek létrehozásában, a rezisztens baktériumok megfékezésében, a memóriazavarok és epilepszia kezelésében, valamint a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikák továbbfejlesztésében.

Buday László, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathokémiai Intézetének egyetemi tanára, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója munkacsoportjával a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, amelyek a sejtek osztódását, illetve mozgását szabályozzák. A kutató elsőként fedezte fel azt a mechanizmust, amellyel a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet az úgynevezett Ras-fehérjék felé. Utóbbiak működése gyakran megváltozik a daganatos sejtekben, vagyis a felfedezés közrejátszott a célzott daganatterápia kifejlesztéséhez. Az új kutatócsoport célja kideríteni, hogy az elsődleges daganatból kikerülő áttéteket adó tumorsejtek milyen jelpályák segítségével tudnak hatékonyan vándorolni.

Kiss L. László fizikus, aki jelenleg a Sydney-i Egyetemen dolgozik, a csillagszerkezet és a csillagfejlődés kutatásával foglalkozik. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben létrehozandó csoportjával a bolygórendszerek fejlődését kívánja tanulmányozni más csillagok körül. Munkájuk során újszerű módon kombinálják az asztroszeizmológiát, azaz a „csillagrengések” elemzését és a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatásának módszereit. Ezzel másképp kinyerhetetlen információhoz jutnak a bolygók tulajdonságairól.

Marcus Kracht matematikus, fizikus, aki kognitív tudományokból is diplomát szerzett, filozófiai logikával, formális nyelvészet és szemantika matematikai elméleteivel foglalkozik. Jelenleg a Bielefeldi Egyetem matematikai és számítógépes nyelvészet professzora. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében megalakítandó munkacsoportjával a jelentést kívánja tanulmányozni logikai és akcióelméleti módszerekkel. A jelenlegi nyelvészeti elméletek eleve adottnak és egyetemesnek feltételezik a jelentést. A tervezett kutatómunka a jelentést viszont annak létrejövési folyamatában, az adott helyzetben kívánja tanulmányozni. A kutatás a párbeszéd mélyebb megértését is célozza, ez pedig segít olyan gépek létrehozásában, amelyek különböző emberi tevékenységeket képesek pontosabban feldolgozni.

Tardos Gábor fizikus, a kanadai Simon Fraser Egyetem professzora, s digitális dokumentumok ujjlenyomatkódjainak tervezésével, a kódok kapacitásának vizsgálatával foglalkozik. Kriptográfiai kutatócsoportot hoz létre az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében. A matematikai kriptográfia a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikákat tanulmányozza. Ezeknek az elméleti kutatásoknak óriási hatása van más tudományágakra és a mindennapi életünkre is, például a banki tranzakciók, dokumentumok biztonsága, eredetiségük ellenőrzése során.

Papp Balázs fizikatanár és biológus, aki mikrobiális sejtek számítógépes és evolúciós rendszerbiológiai vizsgálatával foglalkozik, munkahelyén, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetében hoz létre kutatócsoportot. Célja mesterséges intelligencia-eljárások bevetésével egy "robotkutató" megépítése, amely a génhálózatok működésének felderítését és új antibakteriális szerek keresését végzi automatizálva. Reményei szerint az új megközelítés alkalmas lehet akár rezisztens baktériumok megfékezésére is.

Szabadics János biológus, aki jelenleg a Kaliforniai Egyetem Anatómiai és Neurobiológiai Intézetében dolgozik, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében hozhat létre kutatócsoportot. Célja a tanulási folyamatokban alapvető szerepet játszó agyterületen, a hippokampuszban zajló idegi információfeldolgozási folyamatok megismerése olyan módszerekkel, amelyeket jelenleg a világon csupán 4 laboratóriumban alkalmaznak. Ez a vizsgálat a hippokampusz szerepének részletes megismerésén túl új gyógyszerkutatási irányokat jelölhet ki, amelyek napjaink legsúlyosabb idegrendszeri betegségeinek (memóriazavarok, epilepszia) új kezelési eljárásait teremthetik meg.