Mit jelent önnek a Jedlik Ányos-díj?
– Nagy elismerésnek veszem. Ám a díj nemcsak a személyemnek szól, hanem annak a kutatócsoportnak is, amely Martonvásáron a kalászos gabonák nemesítéséért, a növények rezisztenciájának javításáért felelős. Azon dolgozunk, hogy a kalászos növények minél ellenállóbbak legyenek a betegségekkel szemben, illetve jobban tűrjék az éghajlatváltozás hatásait.
Az átlagemberek mit köszönhetnek a munkájuknak?
– Amikor a mindennapi kenyerünket megszeljük otthon, találkozhatunk a munkánk eredményével, mert minden második kenyér Martonvásáron nemesített búza lisztjéből készül. A hazai vetésterület mintegy hatvan százalékát az intézetben nemesített őszi- búza-fajták foglalják el, de 12 másik országban is termesztik.
Néhány évtizedet visszatekintve hogyan befolyásolta a klímaváltozás a növénytermesztést?
– Régen is voltak extrém időjárási eltérések, de ezek gyakorisága megnőtt az utóbbi 20-25 évben. A nyár átlaghőmérséklete egy fokkal melegebb, mint száz éve, a legnagyobb gond azonban a csapadék egyenlőtlen eloszlása.
Ezek szerint sosem dőlhetnek hátra, hogy most befejezték a munkát.
– Folyamatos harcban állunk. A kórokozók állandóan változnak, egy idő után fogást találnak az ellenálló fajtákon is, nekünk pedig újra kell kezdenünk a küzdelmet. Egy új növényfajta nemesítése tíz-tizenöt évig tart, ezért fel kell mérnünk, hogy addigra milyen környezeti és piaci körülmények várhatók.



Logikai játék a számokkal

