Idén Jamrik Péter villamosmérnök, Molnár Imre vegyész, Orbán Gyula vegyészmérnök, Szabó Zoltán gépészmérnök és Veisz Ottó agrármérnök kapott díjat. Beck Mihály akadémikus honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesült, ugyanezt az elismerést posztumusz kapta meg Mayer Farkas, Jedlik Ányos életművének jeles kutatója.

Mit jelent önnek a Jedlik Ányos-díj?
– Nagy elismerésnek veszem. Ám a díj nemcsak a személyemnek szól, hanem annak a kutatócsoportnak is, amely Martonvásáron a ka­lászos gabonák nemesítéséért, a növények rezisztenciájának javításáért felelős. Azon dolgozunk, hogy a kalászos növények minél ellenállóbbak legyenek a betegségekkel szemben, illetve jobban tűrjék az éghajlatváltozás hatásait.

Az átlagemberek mit köszönhetnek a munkájuknak?
– Amikor a mindennapi kenyerünket megszeljük otthon, találkozhatunk a munkánk eredményével, mert minden második kenyér Martonvásáron nemesített búza lisztjéből készül. A hazai vetésterület mintegy hatvan százalékát az intézetben nemesített őszi- búza-fajták foglalják el, de 12 másik országban is termesztik.

Néhány évtizedet visszatekintve hogyan befolyásolta a klímaváltozás a növény­termesztést?
– Régen is voltak extrém időjárási eltérések, de ezek gyakorisága meg­nőtt az utóbbi 20-25 évben. A nyár átlag­hő­mérséklete egy fokkal melegebb, mint száz éve, a legnagyobb gond azonban a csapadék egyen­lőtlen eloszlása.

Ezek szerint sosem dőlhetnek hátra, hogy most befejezték a munkát.
– Folyamatos harcban állunk. A kórokozók állandóan változnak, egy idő után fogást találnak az ellenálló fajtákon is, nekünk pedig újra kell kezdenünk a küzdelmet. Egy új növényfajta nemesítése tíz-tizenöt évig tart, ezért fel kell mérnünk, hogy addigra milyen környezeti és piaci körülmények várhatók.