Minek az összhangját keresik a nyilvános előadásokon?
– A tudományterületekét, amelyek együttműködése meghatározó lehet abban, hogy korunk problémáira megoldásokat találjunk. Keressük a tudomány,
a társadalom és a gazdaság szereplőinek összhangját. Szeretnénk felmutatni, hogyan lehet a tudomány a leghitelesebb tájékozódási pont, hogyan lehet alapja a jövőbe vetett bizalomnak. Felhívjuk a figyelmet a magyar tudomány, a hazai kutatások eredményeire, társadalmi hasznára, és az is célunk, hogy követendő példával szolgáljunk a fiatalok számára: megmutassuk, hogy milyen izgalmas, sokszínű lehet a tudományos pálya.

Milyen eseményektől várja a legnagyobb sikert?
– Az idei tudományünnep nyitórendezvénye Miskolcon lesz, egy olyan régió­ban, amely számos társa­dalmi problémával küzd. Nem véletlen, hogy az itteni eseményeken a társadalomtudományok a szokásosnál is nagyobb hang­súlyt kapnak. Roppant érdekesnek ígérkezik Csaba László közgazdász-professzor nyilvános elő­adása, amelynek címe: Változó világ, útkereső gazdaság. A Diákok az Akadémián sorozatunk keretében pedig Biológiai és társas viharok a kamaszkorban címmel tartunk előadás-sorozatot az érintettek számára.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben van-e mit ünne­pelni a magyar tudományon?
– Nagyon is. Tény, hogy az MTA is rákényszerült a takarékos gazdálkodásra, és nem tagadom, hogy egyes kutatási programokban vannak fennakadások. Jó hír azonban, hogy meghallgatásra talált az az érvünk, hogy a kutatás nem tud hosszú éveken át takaréklángon égni, mert a legjobbjaink elmehetnek az országból. Így a 2012-es költségvetés tervezete új kutatásokra a korábbinál több pénzt irányoz elő. És igazán méltóak az ünneplésre nemzetközi sikere­ink: három magyar kutatónak – Freund Tamásnak, Somogyi Péternek és Bu­zsáki Péternek – ítélték oda korszakos felfedezéseikért az úgynevezett Agy-díjat, melyet a Nobel-díjjal emlegetnek egy sorban. De hasonlóan jelentős a matematikában a Kiotó-díj is, azt Lovász László nyerte el. Számomra különösen örvendetes, hogy évről évre népsze­rűbb a nemzetközi színtéren is kiváló, iskola­teremtő fiatal kutatók számára kiírt Lendület pályázatunk, amellyel a külföldre távozott tehetségeket kívánjuk hazacsábítani vagy az ígéretes kutatókat itthon tartani – sikerrel. A 2012-es költségvetés tervezete itt is jelentős növekedést irányoz elő.

Az embernek manapság az az érzése, hogy a tudományos pályák vonzása nem elég erős, és a fiatalok az őket izgató kérdésekre nem elsősorban a tudományoktól várják a válaszokat.
– Valóban, annak vizsgálata is jó téma lehet a megújuló társadalomtudományi kutatóközpontunknak, hogy hogyan változik a köz véleménye, elsősorban a fiataloké, a tudományról. Nem titok, hogy a legjobbak közül tudományos pályára ma kevesebben akarnak menni, mint mondjuk 50 éve. Ám talán az is se­gíthet, ha egy fiatal jókor lép be a Magyar Tudo­má­nyos Akadémia kapuján – mondjuk egy tudomány­ünnepen. „A fiatalok az Akadémián” programsorozat előadásaira pályavá­lasztás előtt álló diákok sokaságát várjuk az Akadé­mia székházába. Lássák olyannak a tudományt, amilyen az valójában. Hánt­suk le róla a tiszteletteljes borzongást, a tévhitet, hogy ami tudomá­nyos, az megérthetetlenül bonyolult. Nem így van. Az igazán nagy igazságok általában meglepően egyszerűek. Csak éppen felismerni, bizonyítani kell őket, ami kemény munka. De szerintem nincs érdekesebb.