Túrák az életet adó Dunánál

A tíz országon keresztül kanyargó Duna mindig is meghatározta a partján élők sorsát, de sajnos az erőteljes emberi beavatkozás miatt számos állat- és növényfaj eltűnőben van a folyó menti területekről.
A DanubeParks, a dunai természetvédelmi területek hálózata 2007-ben jött létre 8 terület részvételével. Ma már 17 védett régió a tagja, köztük a magyar Fertő–Hanság, a Duna–Dráva és a Duna–Ipoly nemzeti parkok. A határokon átívelő együttműködés keretében egységes stratégia szerint végzik a fajvédelmi és -megfigyelési programokat, átveszik a jól működő helyi megoldásokat, amelyek révén visszaállítható a természetes dunai élővilág és élettér, valamint a turisztikai szolgáltatásokon keresztül hívják fel a figyelmet a természetvédelemre.

Nemrég magyar, szlovák, osztrák és német újságíróknak mutatták be a jellemző dunai élőhelyeket, és az uniós támogatással megvalósuló, nemzetközi DanubeParks 2.0 projekt eredményeit.

A madarak indikátorok

A legnagyobb feladatot a közelmúltbeli emberi beavatkozás hatásainak enyhítése jelenti. A folyó túlszabályozása, a bős–nagymarosi vízlépcső miatt az egykor virágzó ártéri területek elvesztették a kapcsolatot a Dunával. Mellékágak száradtak ki, halak, madarak és emlősök tűntek el a területekről.
A DanubeParks egyik tevékenysége a fajok monitorozása: két indikátorfaj elterjedése jól mutatja a természetes dunai élőhelyek állapotát. Az egyik madár a kis lile, amely csupasz kavicsos vagy homokos folyóparton rakja le a remekül álcázott tojásait. Sajnos az elmúlt két évtized erőteljes folyószabályozása miatt egyre kevesebb az ilyen partszakasz, főleg a Duna felső szakaszán. A másik meg­figyelt faj a parti­fecske, amely a meredek folyópartba vájt üregekben költ. Emellett génmegőrzési program indult a fekete nyárfa megmentése érdekében, amely a folyószabályozás, valamint a hibrid nyár elterjedése miatt szorult vissza.

Lépcsőznek a halak

A Duna mentén több projekttel próbálják helyreállítani a hagyományos ártéri élettereket. A szigetközi élővilágra például az 1992-ben elindított bősi erőmű mért szinte helyrehozhatatlan csapást, a folyó korábbi 2000–2500 köbméteres másodpercenkénti vízhozama a húsz százalékára csökkent, és rengeteg helyen megszűnt a főág és a mellékágak közötti kapcsolat.


Hallépcső: mesterséges folyómeder pihenőkkel

A vízpótlást az 1995-ben megépült dunakiliti fenékküszöb igyekezett megoldani. Nyolc-tíz év kellett, mire nagyjából visszatelepültek a fajok – bár bizonyos lápi fajok teljesen eltűntek –, viszont a vízterek között sok helyen hiányzott az átjárhatóság. Ezért építették meg 1998-ban a denkpáli hallépcsőt. Lényege, hogy a mellékágak lezárása miatt a halak nem tudtak vándorolni a főág és a mellékágak között, ám a több mint 130 méter hosszú, pihenőkkel ellátott mesterséges patakmederben a halak felúszhatnak.

Szlovákiában a BROZ (Pozsonyi Regionális Természetvédő Szövetség) civil szervezet nemrégiben a Komáromtól tíz kilométerre fekvő nagyléli Duna-ágat kötötte össze a főággal, újra kapcsolatot teremtve az élőhelyek között.

Kirándulás a vízbázison

Budapesten nemcsak természetvédelmi, hanem a mindennapi élet szempontjából is óriási szerepe van a Dunának. A Szentendrei-szigeten található több mint 700 parti szűrésű kútból fedezik a főváros ivóvízellátásának mintegy 70 százalékát. A Duna vize a kavicsos mederágyon átszivárogva fizikai és kémiai tisztuláson megy keresztül. További tisztításra nincs is szükség. A terület emiatt stratégiai jelentőségű, nem csoda, hogy fegyverrel őrzik. A komoly védelem ellenére bejárható a sziget kevéssé ismert északi része, engedéllyel a vízmű területén is biciklizhetünk.



Kisorosziból kenuval is útnak indulhatunk, és egészen Tahitótfaluig lecsoroghatunk a Dunán. Ha szerencsénk van, találkozhatunk fekete gólyával, a récefélékhez tartozó nagy bukóval (amely az elmúlt években kezdett a Dunakanyarban fészkelni), de akár egy hódvárat is felfedezhetünk.

Turisztikai lehetőségek



Gumicsónakkal Ausztriá­ban: A Bécs és Pozsony között található ausztriai Donau-Auen Nemzeti Parkban gumicsónakos túrán vehetünk részt a néhány órástól az egész naposig. Érdemes olyat választani, amely szárazföldi kirándu­lással egybekötött, így megismerkedhetünk az ártéri élőhelyekkel.

Lovaglás a Nagyléli-szigeten: A Szlovákiában lévő Veľký Lél-szigeten megnézhetjük az ártéri erdők revitalizációját, meglátogathatjuk az ökofarmot, de akár hucul lovak hátán is felfedezhetjük a környéket.

Kerékpározás és kenuzás a Szentendrei-szigeten: A Kisorosziban található Rácz fogadóban lehet bringát és kenut kölcsönözni, a kerékpártúrához megszerzik a vízművek területére érvényes engedélyt. Akár kombinálhatjuk is a két közlekedési módot, ilyenkor segítenek a szállításban.

Információk: www.danubeparks.org

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan