Nem terveznek a Dunával

Bár a Dunának nagyobb turisztikai potenciálja van, mint a Balatonnak, még sincsen önálló fejlesztési programja, marketingszervezete vagy olyan pénzügyi keret, amely a térség fejlesztésére lenne költhető – kifogásolta közleményében a közelmúltban a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ).
A szervezet és a Dunai Gyöngysor Program főépítészi munkacsoportja a múlt év végén felmérést is készített arról, hogyan látják helyzetüket maguk az érintett települések.

A távlati cél most egy Duna Térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezet létrehozása.

A jelen problémái

A magyarországi Duna-szakasz több mint ezer kilométer hosszúságú, a területén 142 település fekszik, hazánk lakosságának egyötöde él ezekben a MTTSZ adatai szerint. A felmérésben a települések kétharmada vett részt. A válaszok alapján a „Duna-potenciál”, azaz a folyó és parti területeinek természeti, környezeti, kulturális és gazdasági potenciálja kihasználatlan – a válaszadók 96 százaléka vélekedett így –, ezért szükség lenne egy közös koordináló szervezet létrehozására. A települések szeretnék, ha a Duna mente kiemelt támogatási területté válna.



Megállapítja a kutatás azt is, hogy a települések önkormányzatainak is ellentmondásos a viszonyuk a folyóval: egyharmaduknál számít a part belterületnek teljes egészében, részben pedig további egynegyednél. Ahol a folyópart külterület, ott fejlesztése a településrendezésben sem kap kiemelt szerepet. Igaz, az is kiderült, hogy különösen a községi, nagyközségi önkormányzatoknál a pénzügyi forrás is hiányzik a településrendezési eszközökre.

A vízügyi kormányzat által kiadott stratégiai dokumentumok ismertségét, az ezekről folytatott egyeztetés kommunikációját hiányosnak értékelték. Külön kitértek a kék és zöld túraútvonalakra: a legtöbb esetben a települések a szomszédaikkal sem egyeztetnek ezek kijelöléséről, és pihenőhelyek sincsenek kialakítva a turistáknak.

Új szemlélet kell

A megfogalmazott válaszlépések közt szerepelnek rövidebb és hosszabb távra kialakított területrendezési és fejlesztési tervek; az e téren alkalmazott eszközök egyeztetése; a Duna menti települések kiemelt forrásban részesítése; egy önálló turisztikai régió és az azt képviselő térségi tanács létrehozása és a túraútvonalak egységesítése is – egy önálló TDM-szervezet létrehozása mellett.



Az MTTSZ a felmérésben bemutatott, a települési működést is kritizáló észrevételei mellett ugyanakkor úgy látja: a vízügyi kormányzatból hiányzik a turisztikai szemlélet. Szorgalmazzák azt is, hogy a „Duna-kultusz” kialakítására alkalmas filmek nemzetközi közönség elé kerülhessenek, ezzel növelve a folyó vonzerejét. Úgy látják, hogy a vizes vb és az olimpiai pályázat is nagy lehetőséget adhat az országnak, de csakis akkor, ha ezekhez településrendezés és -fejlesztés, valamint promóció is kapcsolódik.

A rakpart fejlesztése

A fővárosban elindult már egy folyamat, amely a Dunát rehabilitálhatja. Igaz, valószínűleg Budapest volt eleve a legkevésbé hátrányos helyzetben ebből a szempontból.

A Duna-partok megújítására kiírt Rak-Park pályázaton a Korzó Tervezési Stúdió nyújtott be nyertes pályaművet, amely szorosabb összeköttetést teremt a város és a vízpart közt, segít a zöldfelület nagyobbá és jobb minőségűvé tételében, úszóművekkel, ülőbútorokkal igyekszik a városlakóknak élvezhetőbbé tenni a víz közelségét. A nyertes pályaműből engedéllyel rendelkező átalakítási terv csak az év utolsó negyedévére készül majd, így ez az átalakítás sem a közeljövőben valósul meg.

Csak egyharmadnak van terve

A települések harmada rendelkezik a parti területet kiemelő településszerkezeti tervvel.

Közel kétharmad esetében a hatályos helyi építési szabályzat nem tér ki a parti területekre.

57 százalék szerint nem használja ki a település önkormányzata a Duna környezeti és turisztikai lehetőségeit.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu