Az utazás egy programsorozat első része, melyet az egyesület hosszú távon tudományos megfigyelésekkel szeretne összekötni. Különböző szakaszokon önkéntesek csatlakozhatnak hozzájuk, hogy velük utaz­zanak az egyesület mozgó oktató- és megfigyelőközpontjául szolgáló 13 méteres vitorlásjachton.

A hajót az a Méder Áron kormányozza, aki tavaly érkezett haza 3 évig tartó Föld-kerüléséről, amit egy hatméteres kisvitorlással egyedül hajtott végre. Olvasóinkat Méder Áron, valamint Kováts Kinga, a Kék Bolygó Egyesület munkatársa kalauzolja az út első szakaszának (Horvátország, Montenegró, Korfu, Görögország) érdekes látnivalói között.


Cavtat, Horvátország

– A horvát szigetvilág több mint ezer szigetből áll. A „Cetek nyomában” túra a Zadarral szembeni Ugljan szigetről indult. Az első 380 kilométert Dalmáciában, az Ugljan sziget – Murter sziget – Vis sziget – Lastovo sziget – Mljet sziget – Cavtat útvonalon tettük meg. Szerintem ezek a legszebb horvát szigetek – mondja Méder Áron. – Vis város egy gyöngyszem, már a kikötőben egy 16. századi kastély és reneszánsz házak fogadnak. A sok templom között nekem a „Kalóz” Madonna a legkedvesebb, ez a 16. század óta a halászok, tengerészek temploma.

Komizával szemben 8 kilométerre van Bisevo nevű sziget, ami a Kék Barlangjáról híres. Sok turista, aki a Kék Barlangot szeretné megnézni Komiza városból induló kishajóval teszi. A Barlanghoz délelőtt érdemes ellátogatni, mert akkor süt be a Nap olyan szögben, hogy kéknek tűnik az egész barlang.

Egy másik kedvenc helyem a Mljet szigeten a sós tó közepén található Mariija sziget, amin a Mária Mennybemenetele-templom és egy bencés kolostor áll (1151 óta).

Cavtat város, ami Dubrovniktól délkeletre 10 kilométerre található a tengerparton, volt a vitorlás túra utolsó Horvátországi kikötője. A hangulatos kisváros divatos nyaralóhely. Középkori hangulatát erősíti a régi városvédő fal (1461), a Szent Miklós templom (1484), a Szent Balázs templom és a mellette lévő ferences kolostor (1483). Több középkori palota is megtekinthető a városban, a hercegi palota talán a legérdekesebb. A városban néhány izgalmas római kori emlék (fürdő, vízvezeték és felíratok) is található, ami nagyon színesé teszi az összképet. A város tengerpartján helyezkedik el a Szent Rókus-dombon a városi temető, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az Adriára és a közeli kis szigetekre.


A Kotori-öböl

A római és középkori emlékekben gazdag Cavtat, a Kotori-öböl és Budva érintésével lehet átjutni Montenegróba.

Cavtattól 35 kilométerre délkeletre nyílik a Kotori-öböl, ez Európa legdélibb fjordja. A Kotori-öböl körülbelül 40 kilométer hosszú, a hajóút csodálatos befelé Kotor városig! Óvárosa 12–14. századi és az UNESCO világörökség része több mint 30 éve. A város fölött egy kiterjedt erődrendszer található, amit órákig tart bejárni. A városra és az öbölre onnan fentről még szebb a kilátás. Kotor története is izgalmas: a középkorban sokáig a kalózok városa volt, a környező nagyhatalmak nem tudták bevenni. Az öböl partvonala tele van középkori erődökkel, amik megidézik a régmúltat minden hajósnak, aki lassan követi a partvonalat.


Budva, Montenegró

Innen 130 tengeri mérföld volt az Otrantói szoros, ami az Adriai és a Jón tenger közötti tenger szoros. A szorosban és a környékén a vitorlásjachtok fő nehézsége a nagy hajóforgalom.

– Az Otrantói szorostól 40 tengeri mérfölddel északra csíkos delfinekkel (Stenella coeruleoalba) találkoztunk – emlékszik vissza Kinga és Áron. – A hajótól 500 méterre egy nagyobb csapat táplálkozott, és a kíváncsibb fiatal hím delfinek odaúsztak hozzánk. Az egyik fiatal delfin pár percen keresztül a hátára, később az oldalára fordulva lebegett és figyelt minket a hajón. Gyönyörűen látszott jellegzetes csíkos rajzolata. A csíkos delfinek rendkívül mozgékonyak. Akár 7 méter magasra is ki tudnak ugrani, és bámulatos mutatványokra képesek: hátrabukfenc, pörgés és háton történő delfinúszás. Táplálkozás közben 200 méterre is lemerülnek. Elsősorban partoktól távol, vagy a mély vizű szárazföldek közelében találkozhatunk velük.

Irány Korfu!

Budva várostól 390 kilométerre délkeletre a Jón-tengeren értük el Korfut. Görögország legészakibb szigete az albán partok közelében fekszik. Görögországba, vagyis az Európai Unióba is belépett ekkor a társaság. Ezzel véget is ért az út első szakasza, összesen 900 kilométert tettek meg idáig.

A sziget fővárosának is Korfu a neve, és tele van érdekes látnivalóval. Az óváros sokak nagy kedvence. Ezen kívül a régi és az új erődöt érdemes minden arra látogatónak megtekinteni, mert nem csak fontos történelmi hely, hanem szenzációs a kilátása innen a tengerre.

Amvrakikos-öböl

Korfu déli részétől 40 tengeri mérföldre DDK-re található. Az Amvrakikos öböl egy nagyobb nemzeti park része, híres különleges élővilágáról. Sok kellemes, védett kis öble van, ezek kiváló horgonyzóhelyek. Az öböl bejáratánál Preveza város található, ez az öböl központja. A közelében egy jól felszerelt jachtkikötő várja az utazókat.

Nagyszámú ritka madár, palackorrú delfin és álcserepes teknős él ebben az öbölben, ezért mi is lehajóztunk ide néhány napra. Az olaszországi Tethys Tengerkutató Intézet folytat delfin kutatást ezen a területen, 2001–2009 között 151 palackorrú delfint azonosítottak. Sajnos az illegális halászat miatt csökken a táplálékuk, a víz is egyre szennyezettebb.

– Utunk során egy nagy csapat sirályt láttunk ücsörögni a tükörsima vízen. Látszólag pihentek, de kiderült, hogy mellettük két palackorrú delfin táplálkozik. Gyakori, hogy sirályok jelzik a delfinek jelenlétét, közösen halásznak. Érdekes volt látni, ahogy a sirályok folyamatosan követik a delfineket, néha harcolnak a halakért, néha pedig csak ülnek a víz tetején és a delfinek mellettük bukkannak fel. Olyan érzésünk volt, mintha beszélgetnének egymással, néha úgy látszott sirály lovagol delfinháton.

– Sajnos láttunk döglött felfújódott álcserepes tengeri teknőst is (Caretta Caretta). Sok álcserepes teknős pusztul el halászhálókba akadva, motorcsónakok propellerje sebzi őket halálra. Nem tudtuk megállapítani mi történhetett vele.

Óriási aggodalomra ad okot, hogy a túlhalászás, a vízszennyezés, az egyre nagyobb hajóforgalom miatt a Jóntengerben és a Földközi-tenger nagy részén drasztikusan csökkent a közönséges delfinek (Delphinus delphis) populációja. Az Adriáról már teljesen eltűntek, a Jón-tengerben pedig az utolsó 10 évben 150 delfinből mindössze 15 maradt. Táplálékaikat, a szardíniát és a szardellát is lehalászták. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján a közönséges delfin végveszélyben lévő fajnak számít, a palackorrú (Tursiops truncatus) és csíkos delfinek (Stenella coeruleoalba) populációja pedig sebezhetőnek.