Fröccsünnep június 20-án
A fröccs eredete: Jedlik Ányos, a Wampetics és a Krúdy-fröccs
Márai a fröccsről
Szavazás
Fröccslexikon

Érdekes és aktuális programot hirdetett a Magyar Bormarketing Kht.: június 20-án, szombaton a Fröccsünnep keretében szeretnék felhívni a figyelmet a hosszú évtizedek alatt nemzeti értékké érő, majd szinte eltűnő fröccsre.

A nyár megérkezésével abszolút aktuális a téma. Ha pedig jó borból készítjük frissítő italunkat, biztosan jót teszünk felhevült szervezetünkkel. A kulturált borivást is támogató szervezet célja, hogy jó borokból jó italt keverhessünk és fogyaszthassunk. Tévedés lenne azt gondolni, hogy fröccsöt olyan borból készítünk, amelyet önmagában már meg sem innánk.

Ezt a rossz beidegződést is szeretnék eloszlatni a kampánnyal.
Ha megnézzük a fröccs előéletét, és egy kicsit beássuk magunkat a történelem poros borcsarnokába, láthatjuk, hogy az ital már a görögöknél is frissítésre és a gátlások oldására szolgált, nem pedig a kómázásra.

Dionüszosz hathatós segítségével is felismerték, hogy hígítva a bort, kellemesen frissítő élményben lehet részük. A szümposzionokon (együtt ivásokon) hígított bort ittak, így kellemes hangulatban, de még, sem kábultan tudták az élet nagy dolgait megvitatni.

Jedlik Ányos, a Wampetics és a Krúdy-fröccs

A magyar találmány, akárcsak a dinamó, Jedlik Ányos nevéhez fűződik, (és hasonlóan német lenyúlás áldozata is lett…) akinek a gyomra nemigen bírta már a savasnak bizonyuló – egyébként nemes – nedűt, ezért vízzel hígította a bort. 1842-ben egy szüretkor mutatta be, az ismerősök eleinte nyilván gyanakodva szemlélték a – sok helyütt még ma is –szentségtörésnek tűnő műveletet, ám kiderült, hogy nyári melegben frissítőnek éppen megfelelő. Vörösmarty nemcsak az italt ízlelgette, hanem a nevét is. Hm, spritzer?

Túl németes. Legyen inkább fröccs! – mondta, és vált ezzel névadóvá is egyben. Vörösmarty a Fóti dalban le is írja, hogy mit gondol erről az új frissítőről:

„Fölfelé megy a borban a gyöngy;
Jól teszi,
Tőle senki e jogát el
Nem veszi...”

A kor művész és tudós értelmisége szívesen járt le Fáy András birtokára, ahol főként a szüreti mulatságok alkalmával vertek csapra néhány hordót, és minden bizonnyal itt is barátkoztak a bornál szelídebb, üdítőbb itallal. Olyanok ültek Fáy asztalánál, mint a már említett Vörösmarty, a kritikus Bajza József, Szemere Pál vagy épp a nyelvtudós Czuczor Gergely.

Később aztán hamar megkedvelték szélesebb körben is a fröccsöt, de az irodalom nagy alakjai is meg-megemlékeznek róla írásaikban. Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor nem egy művében fordul elő a „fröccs” vagy a „fröccsözni” szó. Sokáig még egyébként az itallapokon is spritzerként (vagy spriccerként) emlegették, a két kifejezés együtt élt évtizedeken keresztül. Jókai Mór a saját, nagy gonddal gondozott szőlőjéből származó sillerről gondolta úgy, hogy szódavízzel a legjobb. A Gundel helyén álló Wampetics vendéglőben volt egy törzsasztal, ahol Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, Nagy Endre és barátaik foglaltak helyet.

Ennél az asztalnál születik meg az ún. „Újházy fröccs”. Újházy Ede, a színész ugyanis szódavíz helyett a Wampetics kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Ez elég extrémnek hangzik, viszont lényegesen többet lehetett így inni a borból, mint szódával. Tersánszky Józsi Jenő egy helyütt lejegyzi, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a „Bonbonier” nevű éjszakai lokálban „pezsgős fröccsöt” ittak.

A „Krúdy fröccs” pedig közismerten az író jellemző itala, és persze nem szokványos… 9 dl borhoz 1 dl szódavizet kell önteni. Krúdy persze emleget mást is, az ún. „színészfröccsöt”. Tiszta víz szódával, és az is langyosan… Apropó, szóda. Avagy szikvíz, ha így jobban tetszik.
Miután a szikvízgyártás nagyipari méreteket öltött, robbanásszerűen terjedt el a fröccs is, az a 19. század végére tehető. Ma sokan ásványvízzel isszák, ami a szakértők, és a fröccskedvelők szerint olyan, mintha porból készítenénk a húslevest, avagy mirelit alapanyagokból bármit. De ezt nálunk jobban és pontosabban fogalmazta meg Márai Sándor, aki észlelte a veszélyt, és helyére teszi az ásványvíz-szódavíz dilemmát. Már akiben ez egyáltalán felmerül.

„S mert a részeg embert utálom, legalább úgy, mint a kákabélűt, aki fanyalogva ásványvízzel keveri a bort – meddig és miért akarsz ilyen óvatosan élni, szomorú barátom? – tartok majd egy kivénült sváb csaposlegényt, aki megtanít vendégeim számára fröccsöt készíteni. Mert a szódavíz nem ásványvíz, ezt jegyezzük meg jól. A szóda már a civilizáció, az igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.

Sajátságos, de igaz, hogy fröccsöt nem tud a magánember készíteni. Hiába tanulod meg a leckét, hasztalan vásárolsz háromdecis poharakat, igen, hiába méred ki és vegyíted aggályos gondosan a két deci bort egy deci szikvízzel, a fröccs képletét csak hivatásos csapos ismeri. S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkalja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot. Mert minden ásványvíz gyászos dolog, elrontja a bor jellemét, de a szikvíztől a badacsonyi vagy egri fehér illata nem változik, s a fröccs óvatos-okos keverési aránya, hála az évszázados gyakorlatnak, megóvja a magyart mindenféle kilengéstől. Magánember nem tud fröccsöt keverni.

A „tréfa”, a „házmester”, a „hosszúlépés” keverési titkát könnyebb meglesni, mint a fröccs készítésének mesterségbeli rejtelmeit. Ahogy a jó csapos fél kézzel önti a háromdecis üvegbe a bort, a másik kezével hozzácsapja a megfelelő adag szódát: ez a titok, melyhez csak szakember ért. Sok kocsmározó ember otthonülő maradt volna Magyarországon, ha a fröccs titkát magánember is elsajátíthatná. De ez lehetetlen, sajnos.”

Fröccslexikon

Kisfröccs
1 dl bor + 1 dl szódavíz. Fütty vagy Rövidlépés néven is ismert, merthogy gyorsan, egy „füttyre” ihatta meg a szomjazó, József Attila szerint.

Nagyfröccs
2 dl bor + 1 dl szódavíz. Más néven Hajtás vagy Húzás, mert egy hajtásra vagy húzásra lehetett a gallér mögé küldeni, írta Móra Ferenc.

Hosszúlépés
1 dl bor + 2 dl szódavíz. Más néven Fordított.

Házmester
3 dl bor + 2 dl szódavíz.

Viceházmester
2 dl bor + 3 dl szódavíz.

Háziúr
4 dl bor + 1 dl szódavíz. Egyes helyeken Bivalycsók vagy Nagy házmester, máshol Tömbházmester néven ismert.

Lakófröccs
1 dl bor + 4 dl szódavíz. Másként Kis házmester.

Krúdy-fröccs
9 dl bor + 1 dl szóda. Az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort.

Sóherfröccs
1 dl bor + 9 dl szóda. Nevezik Távolugrásnak is.
Sóher, mert a 9 dl szódához az 1 dl bor megy „ízesítőnek”.

Deákbólé
A Sóherfröccs egy fajtája. Nagyon kevés alkohol megcsapatva nagyon sok szódavízzel, a szarvasi főiskolások receptje alapján.

Góréfröccs
Egy pohár (1 dl vagy 2 dl) borhoz pont egy spriccentésnyi szódavíz kerül, amennyi még pohárban elfér. Nevezik Ijesztettnek is, mert a szódával épp csak megijesztjük a bort.

Polgármester
6 dl bor + 4 dl szóda.

Színészfröccs
Igen szegény ital, Krúdy szerint: 2 dl szódavíz és az is „langyosan”.

Mafla vagy Maflás
0,5 liter bor + 0,5 liter szódavíz.

Csatos
1 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre vagy üvegbe mért fröccsök másik fajtája, pont egy kristályvizes üvegnyi – így könnyen haza lehetett vinni.

Lámpás
1,5 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre vagy üvegbe mért fröccsök másika. Aki ilyet ivott, lámpással kereshette józanságát – írta róla egy elbeszélésében Babay József.

Magyar–angol
6 dl bor + 3 dl szódavíz, az emlékezetes mérkőzés tiszteletére. Nevezik Wembley-fröccsnek vagy Puskás-fröccsnek is, ekkor azonban olaszrizlingből kell készülnie.

Újházy-fröccs
Szóda helyett kovászos uborka leve. A névadó, híres színész szódavíz helyett kovászos uborka levével hígította a bort. Egyesek szerint a macskajaj hatásos gyógyszere, mások azért választották, mert ezzel szerintük több bort lehet meginni a berúgás kockázata nélkül. Ezek szép legendák, igazságtartalmuk vajmi kevés.

Kagál
A fröccs legfontosabb karakterét, üdítő savanykásságát enyhítendő találták fel az egy teáskanál málnaszörppel való dúsítást. Sokféle neve van, az egyik a Kagál. Nevét annak a század eleji asztal-társaságnak az emlékére kapta, amely a pesti Ráday utcában, bizonyos Bálóné vendéglőjében volt honos hétfő esténként. Az asztaltársaság tagjai a Borsszem Jankó című élclap szerkesztőségéből kerültek ki.

Kass- vagy Tisza-fröccs
Szegedi találmány a vörös-bor pezsgővel. A pezsgős fröccs Kass vagy Tisza néven a múlt század eleji szegedi művész-asztaltársaságoktól indult hódító útjára.

Matrózfröccs
Semmi köze a borhoz – korsó sör mellé 1 dl rumot szervíroz a pincér.

Postásfröccs
Ehhez sem kell bor: ha ilyet kér valaki, dupla feketét tesznek elé rummal.