Pártpolitikai üggyé vált a Bayern-elnök adócsalási ügye

Alig néhány nap alatt eljutott a Bundestag plénumáig, és az őszi parlamenti választásra készülő pártok közötti csatározások témája lett Uli Hoenessnek, a Bayern München labdarúgó klub elnökének adócsalási ügye.
A konzervatívokhoz közel álló sportvezető botránya ziccer a baloldali ellenzéknek.
"Tudom, hogy hülyeség, de én mégis befizetem az adómat az utolsó centig" - mondta egy 2005-ben adott interjúban a legsikeresebb német labdarúgó klub elnöke, akit a becsületes munkával meggazdagodott menedzser mintapéldájaként ismert a német közvélemény egészen április 20-ig, amikor a Focus című hetilap megírta, hogy adóelkerülés miatt feljelentette saját magát. "Súlyos hibát követtem el" - ezt már egy keddi interjúban mondta Uli Hoeness, hozzátéve, hogy az önfeljelentéssel "legalább részben" helyrehozhatja a hibát.
Az ügyről egyelőre annyi tudható biztosan, hogy a sportvezető januárban jelentette fel magát az adóhatóságnál egy svájci számlájával összefüggésben, márciusban pedig őrizetbe vették, házkutatást tartottak bajorországi házában, és az előzetes letartóztatását elrendelő határozatot csak azzal a feltétellel helyezték hatályon kívül, hogy hetente kétszer jelentkezik a hatóságoknál, és letesz egymillió eurós nagyságrendű kauciót.
Uli Hoeness a nyilatkozatai szerint arra számított, hogy német-svájci adózási egyezmény révén rendezheti adóelmaradását. A konzervatív-liberális kormány és a svájci vezetés által évekig tartó tárgyalás után tavaly tető alá hozott egyezményt azonban az ellenzéki többségű Bundesrat - a törvényhozás felsőháza - novemberben megvétózta.
Az egyezmény különadó kivetését irányozta elő a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire. Az anonim eljárás révén a pénzüket Svájcba menekítő németeknek nem kellett volna felfedniük kilétüket, és legalizálhatták volna a megtakarításukat. A baloldali ellenzék arra hivatkozva utasította el a megállapodást, hogy az ellentétes a közteherviselés elvével, és fellazítja az adózási fegyelmet, hiszen "aprópénzért" felmentést ad a pénzüket Svájcba menekítő adócsalóknak.
A berlini vezetés az egyezménnyel akarta lezárni azt a német-svájci konfliktust, amely 2010-ben robbant ki, amikor a német pénzügyőrség megvásárolt egy CD-t, tele a Crédit Suisse svájci nagybank adóelkerüléssel gyanúsítható német ügyfeleinek adataival. Azóta csaknem egy tucat CD-t vásároltak a pénzügyőrség egyes tartományi szervezetei a helyi - szociáldemokrata, vagy pedig zöldpárti vezetésű kormány - utasítására. Az adatbázisok beszerzéséről szóló hírek hatására hirtelen megugrott az önrevíziót kérő, eltitkolt jövedelmüket bevalló magánszemélyek száma, és a tartományi kormányok milliárd eurós nagyságrendű bevételhez jutottak.
Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról, és korábban nem indítottak vizsgálatot. Uli Hoeness is a büntetés elkerülése céljából adta fel magát. "A törvényi lehetőséggel élve tiszta lapot akarok kezdeni" - mondta a Bayern München elnöke a Sport Bild című lapnak.
A Bundesrat novemberi vétója óta a német hatóságok további adathordozókat szereztek be, aminek hatására az önfeljelentések száma is tovább nőtt. Valószínűleg Uli Hoeness januári döntésében is volt szerepe annak, hogy az egyezmény bukása miatt nőtt a lebukás kockázata.
A bajor klub elnöke a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt. Az önfeljelentéssel viszont beismerte, hogy éppen azokat a szabályokat szegte meg, amelyek betartását nyilvánosan szorgalmazta.
"Sokan csalódtak Uli Hoenessben. Angela Merkel is közéjük tartozik" - mondta Steffen Seibert kormányszóvivő arra a kérdésére válaszolva, hogy mit gondol a kancellár a Bayern München elnökének ügyéről. Korábban viszont "Angela Merkel és Wolfgang Schäuble (pénzügyminiszter) is mindig örömmel fogadta, és szívesen szerepeltek vele együtt" - jegyezte meg egy nyilatkozatában Jürgen Trittin, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője.
A becsületes német vállalkozó ikonjának bukása nagy ziccer a baloldali ellenzéknek. A szociáldemokratákkal közös kormányzásra készülő Zöldek már szerdán, a botrány kirobbanása utáni ötödik napon a Bundestag napirendjére emelték az ügyet. A baloldali pártok képviselői az azonnali kérdések órájában a konzervatívokhoz kötődő sportvezető esetével érveltek amellett, hogy szigorúbban kell fellépni "a felső osztály bűnözése" ellen. Hangoztatták: a gazdag adócsalóknak kedvező, "álszent" kormányzati politika miatt "sérül a jogállamiság tekintélye". Úgy vélték: a társadalmi igazságosság elvének érvényesítése céljából újra kell tárgyalni a német-svájci adózási egyezményt, és meg kell szüntetni a büntetlenséget biztosító önfeljelentés lehetőségét azoknak az esetében, akik jelentős összegű adót titkoltak el.
A kormánypártok védekezésre kényszerültek. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter például azt hangsúlyozta, hogy a Hoeness-ügy csupán elszigetelt, egyedi eset. Volt szónok, aki populista hangulatkeltéssel vádolta meg az ellenzéket, a bajor konzervatív CSU egyik képviselője pedig azt hangoztatta, hogy Uli Hoeness soha nem volt a párt tagja és nem is támogatta pénzadománnyal a CSU-t. Egy liberális képviselő pedig azt emelte ki, hogy méltatlan támadások érik a kormányt, hiszen éppen a 2009-ben hivatalba lépett kabinetnek köszönhető, hogy történelmi csúcsra emelkedtek az adóbevételek, és egyensúlyba került az államháztartás.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan