Közös érdek Törökország uniós csatlakozása

Közös érdeknek nevezte Törökország európai uniós csatlakozását a magyar Országgyűlés elnöke hivatalos törökországi látogatásán.
Szerdai ankarai tárgyalásairól tájékoztatva Kövér László hangsúlyozta: Magyarország nemcsak a végcél, azaz a teljes jogú csatlakozás megvalósulásában támogatja Törökországot, hanem az odavezető út állomásait tekintve is. A csatlakozási tárgyalások nem szakadhatnak meg, le kell zárni őket - jelentette ki a magyar házelnök, aki a nap folyamán Cemil Cicek parlamenti elnökkel folytatott tárgyalásokat, és találkozott Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel is.

Kövér László hivatalos látogatáson tartózkodik Törökországban. Pénteken Isztambulban Abdullah Gül államfő is fogadja őt.

Az Országgyűlés elnöke úgy értékelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt időszakban új, intenzív szakaszba léptek. Fél évvel ezelőtt Budapesten tett látogatást az ankarai házelnök, februárban pedig Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Recep Tayyip Erdogan kormányfő járt a magyar fővárosban.

Kövér László elmondta: török kollégájával a parlamenti kapcsolatok élénkítéséről és arról folytatott tárgyalásokat, hogy mit tehetnek a törvényhozók annak érdekében, hogy minden esetleges akadályt elhárítsanak a kormányközi kapcsolatok erősítésének útjából. Közös célkitűzésnek nevezte, hogy a két ország között stratégiai partneri viszony jöjjön létre. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: a februári kormányfői tárgyalásokon a miniszterelnökök azt a célt tűzték ki, hogy a jelenlegi mintegy 2 milliárd dollárnyi áruforgalmat 2015-re 5 milliárd dollárra sikerüljön emelni. Ennek megvalósításához nagyon sok „aprómunka” szükséges - tette hozzá. Utalt arra, hogy nem csupán gazdasági megállapodásokra van szükség, hanem a többi között a vízumszabályok könnyítésére, a kulturális és a civil kapcsolatok erősítésére is.

Izgalmas folyamat zajlik Törökországban

A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban zajló politikai és törvényhozási folyamatokról. A magyar parlamenti elnök úgy értékelte, hogy nagyon izgalmas folyamat, magyar szemszögből egyfajta impozáns modernizációs program végrehajtása zajlik Törökországban. Ennek nem csupán az az eredménye, hogy a török gazdaság évről-évre lendületesen fejlődik, hanem a gazdaság növekedésének megvannak a pozitív társadalmi következményei is. A török társadalompolitika magyar szempontból különösen érdekes vonásának nevezte, hogy az tudatosan épít a kulturális, történelmi, vallási hagyományokra, gyökerekre.

„A modernizáció török olvasatban nem azt jelenti, hogy el kell dobni mindazt, ami a múltra emlékeztetett, hanem éppen fordítva. Miközben egy intenzív modernizáció megy végbe, ezzel egy időben a török társadalom igyekszik újra felfedezni és megerősíteni saját gyökereit” - fogalmazott Kövér László, hozzátéve: eközben Ankara arra is törekszik, hogy minél előbb az EU tagjává váljon.

Nyolc éve tárgyalnak a csatlakozásról

Törökország 1987 áprilisában kért teljes jogú tagságot az Európai Közösségekben. Az Európai Bizottság 1989 decemberében fogadta el Törökország taggá válási lehetőségét, de elodázta a kérelem mérlegelését. Ankara végül 2005 októberében kezdhette meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.

Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: Magyarország álláspontja az, hogy egy korrekt és tisztességes folyamat eredményeként az uniónak minél előbb teljes jogú tagként kell befogadnia Törökországot. „De az odavezető út állomásait tekintve is támogatást ígértem” - tette hozzá, és mindezt a két ország közös érdekének nevezte. Ezzel összefüggésben a vízumkönnyítések szükségességét említette, utalva arra, hogy a jelenlegi vízumkényszer akadályozza a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat. Úgy ítélte meg, hogy bátor döntésre van szükség, nem szabad a csatlakozási tárgyalásokat megakasztani, hanem bátran előre kell menni. „Ez nemcsak Törökországra vonatkozik, hanem a nyugat-balkáni államokra is” - jelentette ki.

Szükség van a törökökre Európában

„Ankara nem valamiféle adományként fogja fel a remélt csatlakozást, hanem úgy gondolja, hogy Európának legalább annyira szüksége van Törökországra, mint Törökországnak Európára” - hangsúlyozta Kövér László, emlékeztetve, hogy annak idején Magyarország is így gondolkozott.

A térségbeli politikai helyzet, a szíriai konfliktus, valamint szíriai-izraeli viszony kérdései az elkövetkező tárgyalásokon kerülnek napirendre. „Nagyon kíváncsi vagyok a török álláspontra, és meggyőződésem, hogy az aktív török szerepvállalás nélkül ezek a konfliktusok megnyugtató módon nem oldhatók meg” - jelentette ki, hozzátéve: „ez is aláhúzza, hogy Törökországnak az EU tagjává kell válnia.”

A kisebbségekről is szó esett

Kövér László elmondta azt is, hogy kisebbségi kérdéseket is érintettek, különös tekintettel a törökországi kurdok helyzetére. Utalt arra, hogy a kurd kisebbséggel jelenleg egyeztetés zajlik, és - mint fogalmazott - ezen a téren bátor nyitást lát a török kormánypárt, illetve Erdogan miniszterelnök részéről. Hasonlóképpen egyelőre óvatos, de mégiscsak a problémák kibeszélése irányába zajló folyamat van kibontakozóban az örmény kisebbség vonatkozásában is - jelentette ki Kövér László.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan