Atomrobbanás után vagyunk

Hatalmas robbanás rázta meg tegnap délelőtt fél tízkor a Központi Fizikai Kutatóintézet sporttelepét.
Itt tartotta ugyanis az Országos Atomenergia Ügynökség az úgynevezett Booster-rendszer tesztjét, melyben egy radioaktív szennyezési célú, úgynevezett „piszkos bomba” robbanása utáni szituációt kellett megoldaniuk a katasztrófavédelem szakembereinek az új eszközök használatával.

Én is a sérültek között voltam. Az előzetesen megbeszélteknek megfelelően a robbanást imitáló hanghatás után kilenc társammal együtt össze kellett esnem a kijelölt területen. A szimuláció forgatókönyve szerint nemcsak eszméletlen voltam, de komolyan meg is sérültem a robbanásban, így miután elterültem a földön, a lábamat ketchuppel kentem be, hogy imitáljam a vérzést. Ezután nem volt más dolgom, mint hogy sérült társaim egészen hiteles jajveszékelése közepette csukott szemmel fekve várjam a segítséget.

Bár a feladat nem volt megterhelő, azért örültem, mikor a robbanás után néhány perccel odalépett hozzám két tűzoltó, és megkérdezték, jól vagyok-e. Természetesen nem estem ki a szerepemből: a szemem csukva maradt, és nem is válaszoltam a kérdésükre, jelezvén, hogy eszméletlen vagyok. Néhány szakszerű mozdulattal alám illesztették a hordágyat, rászíjaztak, és ájultnak álcázott testemet kicipelték az álkatasztrófa helyszínéről.

Körülbelül öt-tíz perc után kilenc túlélőtársammal együtt már biztonságban heverésztünk a fűben, igaz, nekem segítséget kellett kérnem, hogy kiszabaduljak a hordágy fogságából. Míg a Booster-rendszer fejlesztésén dolgozó nemzetközi csapat tagjai egyenként bemutatták az általuk készített készülékeket, mi várakoztunk a további teendőkre. 



Eközben megdicsértük egymás ketchupfoltjait: az egyik lány például a pólóját kente össze paradicsomszósszal, hogy élethűen szimuláljon egy hasi sérülést. A bemutatók előrehaladtával azonban újabb feladatunk adódott. Minden sérültnek át kellett haladnia egy érzékelőkapun, mely a legcsekélyebb sugárzást is kimutatta. A kapu természetesen bejelzett, így a vizsgálatokra kijelölt, úgynevezett sárga zóna jobb oldalán felállított sátor felé tereltek.

Az angol nyelvű bemutató ekkor újabb állomásához érkezett, egy kézi sugárzásmérő segítségével vizsgálták tovább azokat, akiknél az előbbi kapu bejelzett. Ehhez a motozásoknál megszokott terpeszállásba vágták magukat a túlélők, míg a sárga védőruhába bújt tűzoltók részletesen megvizsgáltak minket. Még a cipőtalpakat is. A szimuláció végére a sérülésem súlyossá vált, a ketchup ugyanis menthetetlenül rászáradt a lábamra.


 

Elemzés

A gyorsaság a lényeg

A próba során azt vizsgáltuk, hogy az EU 7. kutatási keretprogram támogatásával fejlesztett 15 eszköz hogyan tud a gyakorlatban „együttműködni”, rendszerként funkcionálni. A szimuláció szerint a feladat az volt, hogy egy piszkos bomba robbanása után evakuáljuk a területet, a sérülteket dekontamináljuk (megtisztítsuk a sugárszennyezéstől), valamint, hogy megmérjük az általuk elszenvedett sugárzás mértékét.

A próba jól sikerült, a feladatot gyorsan el tudták végezni a szakemberek. A rendszer lényege pont az, hogy gyorsan telepíthető legyen, és már a helyszínen el lehessen különíteni azokat, akik a sugárszennyezés miatt további egészségügyi vizsgálatra, illetve ellátásra szorulnak. Erre egyrészt azért van szükség egy ilyen katasztrófa esetén, hogy elkerüljük a pánikot, másrészt, így csak azokat a sérülteket kell kórházba szállítani, akik további, speciális ellátást igényelnek.
 

A Booster-gyakorlatról

A Booster-rendszer lényege, hogy a terepen bevethető, többféle érzékelőt, elemzési és kommunikációs technológiát integrálva segítse egy esetleges veszélyhelyzet esetén a döntéshozókat.

• A különböző eszközök kifejlesztésében összesen öt ország vett részt, a pro-totípusokat már külön-külön tesztelték, de a rendszer egészének működését most vizsgálták meg először.

• A gyakorlatot az Országos Atomenergia Hivatal szervezte, részt vettek benne a katasztrófavédelem szakemberei, és megfigyelőként jelen volt hat külföldi szakértő, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség munkatársa is.

• A gyakorlat során a területet három részre osztották: a robbanás helyszínének számító vörös zónában tesztelték a radióaktív anyagok kimutatására alkalmas eszközöket.

• A sárga zónában láttál el a sérülteket, itt tesztelték a potenciálisan sugárszennyezett személyek kiválogatására és az elszenvedett sugárdózis mérésére alkalmas eszközöket.

• A kék zóna a műveleti központnak felelt meg: ide futottak be az eszközök mérési adatai, a kamerák képei. Az itt működő elemzőszoftver pedig ezek alapján segíti a döntéshozók munkáját.

• A tegnapi gyakorlat után az eszközök visszakerülnek a fejlesztőkhöz, akik a gyakorlat eredményei alapján tovább dolgozhatnak rajtuk.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan