A Rosenberg házaspárt 60 éve végezték ki

Hatvan éve, 1953. június 19-én végezték ki a New York közelében fekvő Sing Sing börtönben Ethel és Julius Rothenberget, akiket azzal vádoltak, hogy elárulták az amerikai atomtitkot a Szovjetuniónak.
Az amerikai hadsereg egyik hírközléssel foglalkozó laboratóriumában dolgozó, zsidó származású villamosmérnök Julius Rosenberg és a színésznői ambíciókat dédelgető, de végül egy hajózási társaságnál titkárnőként elhelyezkedő Ethel Greenglass a harmincas években, a New York-i Kommunista Liga tagjaiként ismerkedtek meg, és 1939-ben kötöttek házasságot. Julius Rosenberg vélhetőleg 1942 körül lett szovjet ügynök, ettől kezdve több száz szigorúan bizalmas, katonai fejlesztésekkel kapcsolatos dokumentummal látta el kapcsolatát, sőt ő maga is több, a kommunista eszmékkel szimpatizáló munkatársát szervezte be.

Rosenberg akkor lett igazán értékes a szovjet hírszerzés számára, amikor megtudta, hogy sógora, David Greenglass a szigorúan titkos Manhattan-tervben - azaz az atombomba kifejlesztésén - dolgozik. Rosenberg beszervezte Greenglasst, akin keresztül a Manhattan-terv több résztvevője szivárogtatott ki információkat: egy részük ezt meggyőződéses kommunistaként tette, mások pedig lelkiismereti okokból, mert úgy érezték, az Egyesült Államoknak nincs joga az atommonopóliumhoz. (A Szovjetunió és az Egyesült Államok a második világháború idején szövetséges volt ugyan, de gyanakvással figyelték egymást. Az amerikaiak nem kívánták megosztani az atomtitkot Sztálinnal, akiben a háborús győzelem után potenciális ellenfelet láttak. A szovjetek persze hatékony kémhálózatuk révén tudtak a projektről és több forrásból is lényegi információkhoz jutottak. Julius Rosenberg mellett két éven át a német-brit Klaus Fuchs és tőle függetlenül Theodore Alvin Hall amerikai fizikusok is szállítottak nekik képleteket és tervrajzokat.)

Mivel az atomtitkot igen szigorúan őrizték, az amerikai vezetést sokkolta, amikor 1949-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy rendelkezik atomfegyverrel és végrehajtott egy kísérleti atomrobbantást. Washingtonban úgy vélték, mindez csak árulás eredménye lehet és hajtóvadászat indult az atomkémek után. A CIA öt hónap múlva, 1950 elején letartóztatta Fuchsot, majd annak futárát, Harry Goldot. Gold vallomásában leleplezte másik forrását, Greenglasst, akin keresztül eljutottak a Rosenberg házaspárig.

Juliust 1950 júniusában, feleségét két hónappal később vették őrizetbe, hatalmas felhajtással övezett perük 1951 márciusában kezdődött. A 11 vádpont között nemcsak nemzetbiztonságilag fontos információk kiadása külső hatalomnak, de tízmillió ember életének veszélyeztetése (mármint ha a szovjetek bevetik az atomfegyvert) és az 1950 óta zajló koreai háború kirobbantásában való bűnrészesség is. Rosenbergék végig tagadtak, senkire nézve nem tettek terhelő tanúvallomást, s az Ethel által gépelt jegyzetek - szakértők szerint - kevéssé vitték közelebb a szovjeteket az atomfegyverhez. (Az asszonyt valószínűleg csak azért helyezték vád alá, hogy nyomást gyakoroljanak férjére, de a számítás nem vált be.) A házaspár helyzete mégis reménytelen volt, mert Greenglass vádalku - 15 évnyi fogház - fejében részletes beismerő vallomást tett, rájuk vallott számos Los Alamos-i szivárogtató és egy elfogott szovjet kém is. A per bizonyítékai és az eljárás menete a jogszerűség kereteit feszegette, de a felkorbácsolt érzelmi légkörben ezzel senki sem törődött sokat. Az ítélet nem lehetett kétséges, Julius és Ethel Rosenberget 1951. április 5-én halálra ítélték.

A döntés világszerte, de az Egyesült Államokban is tiltakozást váltott ki. A Szovjetunió antiszemita és kommunistaellenes tettként bélyegezte meg az ítéletet, Rosenbergék védelmében felszólalt többek között a fizikus Albert Einstein, XII. Pius pápa, a festő Pablo Picasso és Diego Rivera, a rendező Fritz Lang és a francia író Jean-Paul Sartre, aki jogi lincselésnek minősítette a pert. Civilek kegyelmet követelő aláírásgyűjtést indítottak, az egyik legnagyobb amerikai szakszervezet csaknem ezer telephelyén a fekete munkások egy napra felfüggesztették a munkát. Ám Eisenhower elnök hajthatatlannak bizonyult, a Rosenberg házaspárt a Sing Sing börtönben 1953. június 19-én villamosszékben kivégezték.

Hidegháborús kémkedésért egyedül őket végezték ki, bár a mai napig sem sikerült sem a vád, sem a védelem igazát tisztázni. Ethel öccse, az 1960-ban kiszabadult David Greenglass könyvében elismerte, hogy ő volt az egyik kém, aki a szovjetek részére információkat adott az amerikai atomkutatásokról és a robbanószerkezet kifejlesztéséről. A házaspár két fia több könyvben is azt állította: anyjuk nem vett részt a kémkedésben és bíróság elé sem lehetett volna állítani, az apjuk által szállított információknak kevés valódi értéke volt a szovjetek számára, és egyik Rosenberg sem szolgált rá a halálbüntetésre. A vasfüggöny mindkét oldalán hatalmas vihart kavaró ügy ihlette E.L. Doctorow Daniel könyve című regényét, amelyet Sidney Lumet vitt filmre, s a Nemzeti Színházban nagy sikerrel játszott Angyalok Amerikában című darabban is felbukkan Ethel Rosenberg szelleme.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan