Továbbra is homály fedi az észak-koreai kísérleti atomrobbantás jellegét

Miközben a nemzetközi mérőállomások nagy pontossággal jelezni tudták a februári észak-koreai kísérleti atomrobbantás helyét és erejét, azt továbbra sem lehet tudni, milyen anyagot használtak fel a nukleáris kísérlethez - mutattak rá szakértők egy bécsi konferencia alkalmával.
Az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezetének (CTBTO) 96 mérőállomásán érzékeltek február 12-én hajnalban 4,9-es erősségű robbanást a Koreai-félsziget északi részén. Ez - időpontja és jellege alapján - egybevágott Észak-Korea bejelentésével, amely szerint sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

A CTBTO rendszere 55 nappal később, április 7-én a légkörben terjedő xenon gázt jelzett Japán és Oroszország felett, ugyanúgy, ahogy a svéd Védelmi Kutatások Ügynökségének (FOI) mérőállomásai is. Ez a nemesgáz nukleáris reaktorokban, de atomfegyverek robbantásakor is lezajló maghasadáskor keletkezik. A mérések alapján a kutatók nagy valószínűséggel alá tudták támasztani, hogy Phenjan a nemzetközi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva, a 2006-os és 2009-es kísérletek után harmadszor is tesztrobbantást végzett februárban.

Nem tudni, mit használtak

Továbbra is nyitva áll azonban egy fontos kérdés: urániumot vagy plutóniumot használtak a robbantáshoz? Szakértők szerint a plutóniumot viszonylag nehéz megbízhatóan felhasználni atomfegyverekhez, az uránium hasadóanyagú atomfegyver birtoklása ezért nagy előrelépést jelentene Phenjan számára

"A mérés már túl késői volt" - mutatott rá Anders Ringbom, a FOI kutatási igazgatóhelyettese a CTBTO egy bécsi konferenciája alkalmával tartott sajtótájékoztatón.

A bezárkózó kommunista ország hat évvel ezelőtt nemzetközi nyomásra felhagyott a plutónium-dúsítással, de később felfedte, hogy urándúsító berendezéseket szerzett be. Magas fokon dúsított urániumból viszonylag könnyen állíthatott elő nagyobb mennyiséget Phenjan.

Az anyag azonosítása a légköri kibocsátás alapján annál nagyobb valószínűséggel lehet sikeres, minél előbb érzékelik a műszerek a xenont - jegyezte meg Mika Nikkinen, a CTBTO szakértője.

Akár mindkét féle bombával is rendelkezhetnek

Siegfried Hecker, a Los Alamos-i nukleáris laboratórium volt igazgatója szerint az észak-koreai robbantás esetében a hasadóanyag mibenlétére már csak a helyszínen végzett vizsgálatok alapján derülhetne fény.

Hecker, aki 2004 és 2010 között több látogatást tett észak-koreai nukleáris létesítményekben, úgy vélekedett, hogy Phenjan akár plutónium- és uránbombával is rendelkezhet egyszerre. Arra azonban, hogy megbízható eredménnyel hordozórakétára szereljék a töltetet, Hecker szerint "még" nem képesek az észak-koreai szakemberek. Az észak-koreai atomprogram "nem jelent nukleáris arzenált", és Phenjan - fenyegetésével ellentétben - nem képes elpusztítani az Egyesült Államokat vagy Dél-Koreát - szögezte le Hecker. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a program "minden nappal előbbre jut".

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan