Az EP elfogadta a Tavares-jelentést

Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.
Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének "egyértelmű kockázatát eredményezi".

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.

A dokumentum szerint a kétharmados törvények „kiterjedt alkalmazása” veszélyes lehet

A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot". A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

Javasolják, hogy az Ab kapja vissza régi jogkörét

Alaptalannak nevezte szerdán azokat a kijelentéseket Rui Tavares, az Európai Parlament (EP) portugál, zöldpárti jelentéstevője, amelyek szerint gyámság alá helyezné Magyarországot az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó EP-állásfoglalás. Erről sem a határozat, sem az uniós szerződés alapján nincs szó - húzta alá a raportőr, aki nem sokkal az általa jegyzett dokumentum elfogadását követően a következő üzenetet tette közzé a twitteren: az egyén alapjoga minden uniós polgár joga.

Az irat - bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság - azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja, hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.

Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.

A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.

Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni" - áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók - akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében - közösen ellenőriznék.

A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.

Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.

Orbán: a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve

Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.

Éles vita alakult ki

A jelentést készítő Rui Tavares portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásával kezdődött az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés vitája.
 

REAKCIÓK

A Fidesz és a KDNP azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés sürgősséggel fogadja el azt a határozatot, amelyben a Tavares-jelentés megszavazására válaszul kimondja: az Európai Unió visszaél hatalmával - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Az EP-határozatot minősítő magyar országgyűlési határozat - amelynek beterjesztését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be - kimondaná: az EU visszaél hatalmával, az EP döntése mögött üzleti lobbiérdekek húzódnak, Magyarország ellen pedig valójában nem demokrácia-, hanem rezsieljárás zajlik - ismertette Rogán Antal. A dokumentum azt is tartalmazná: a magyar parlament nagyon veszélyesnek tartja egész Európára nézve, hogy az üzleti lobbiérdekek akadálytalanul érvényesülhetnek az unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat. A frakcióvezető egyúttal felszólította a kabinetet, ne engedjen az uniós nyomásnak, ne hagyja csorbítani az ország jogait, és folytassa a rezsicsökkentést. 
 

Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Dobogókőn. „Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján - népszavazással is megerősítve - beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni” - jelentette ki a kormányfő.

Az Együtt-PM szövetség szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa - beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is — kihátrált az Orbán-kormány mögül — mondta Szabó Tímea szerdán. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke úgy fogalmazott: az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől. Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak — közölte a független képviselő, hozzátéve: sajnálják, hogy a kormány "egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot". 

A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak. Nehezen találni szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén - konkrétumok említése nélkül - kétségbe vonta a magyar demokrácia létét, és egy uniós felügyeleti rendszer mellett érvelt - kommentálta a magyar szocialisták strasbourgi felszólalásait szerdai közleményében a Fidelitas és az IKSZ.

A Demokratikus Koalíció (DK) az első mondatától az utolsóig egyetért a Tavares-jelentéssel, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament (EP) plenáris ülése — jelentette ki Bauer Tamás, a párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus azt mondta: nagy örömükre szolgál, hogy az EP jelentős többséggel fogadta el a jelentést, amelyik az "európai demokraták szolidaritását fejezi ki a magyar néppel".

A Jobbikot nem érte meglepetésként, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló úgynevezett Tavares-jelentést. Volner János, az ellenzéki párt alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján a döntésre reagálva azt mondta: az Európai Unió hosszabb ideje egyre agresszívabban képvisel politikai köntösbe bújtatott gazdasági érdekeket. Kiemelte: az unión belül elsősorban a baloldal "aktivizálódott Magyarország ellen", a magyar baloldal pedig "sunyi módon" szövetkezett a nemzetközi baloldallal és mindent megtett azért, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel. A Jobbik szerint a magyar baloldal így próbál a hatalom közelébe jutni.

Az MSZP szerint az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott Tavares-jelentés a kormány állításával szemben nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort, valamint a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit ítélte el. Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a jelentés elfogadásával az Orbán-kormány újabb bizonyítványt kapott a jogállamiság és a demokratikus normák magyarországi helyzetéről.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Tavares-jelentés szerdai, strasbourgi elfogadása része az európai baloldal Magyarország ellen irányuló támadásainak, amelyeknek gazdasági és politikai, de elsősorban ideológiai okai vannak. 

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja szerint az Európai Parlament túllépte hatáskörét azzal, hogy szerdán elfogadta a Tavares-jelentést. „Teljesen elfogadhatatlan és minden jogi alapot nélkülöz a magyar Országgyűlésnek címzett több tucat jogalkotási ajánlás és egy olyan monitoring eljárás bevezetése, amely ezen javaslatok végrehajtását kíséri figyelemmel. Az Európai Parlament semmiképpen nem válhat Nagy Testvérré” - hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan