Snowden Venezuelában találna új otthonra

Állítólag Venezuelát választotta új hazájának Edward Snowden, miután Nicolás Maduro elnök korábban jelezte, országa feltétel nélkül kész befogadni a "birodalom" (Egyesült Államok) által üldözött "fiatalembert".
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja már a sokadik olyan ismert szereplő, aki a latin-amerikai kontinens segítségét veszi igénybe szabadságának megőrzéséért, ahogy azt egy éve Julian Assange WikiLeaks-alapító vagy több mint két évtizede Erich Honecker, az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) volt vezetője is tette.

Úgy tudni, Snowden jelenleg a moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtér tranzitvárójában tartózkodik, ahova még június 23-án érkezett Hongkongból, útlevelét viszont időközben érvénytelenítették az amerikai hatóságok. Washington kémkedéssel vádolja az NSA egykori munkatársát, aki az Egyesült Államok titkosszolgálatainak kiterjedt adatgyűjtési gyakorlatáról szivárogtatott ki információkat.

Dél-Amerika, a politikai menekültek gyűjtőhelye

Az amerikai férfi sorstársa, Julian Assange - akit Stockholm állítólagos nemi erőszakért, míg Washington több százezer titkos amerikai diplomáciai dokumentum és sürgöny közzétételéért állítana bíróság elé - Ecuador "kegyeltje", és tavaly június 19. óta tartózkodik a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén. Onnan azonban nem tud a tengerentúlra utazni, mivel London nem adja meg neki az ehhez szükséges menlevelet, és ha Assange elhagyná a diplomáciai képviselet területét, a brit hatóságok azonnal őrizetbe vennék és automatikusan kiadnák őt Svédországnak.

Assange-hoz hasonló patthelyzetbe került Roger Pinto bolíviai ellenzéki szenátor is, aki 2012 májusában menekült Brazília La Paz-i diplomáciai képviseletére, és a szomszédos országtól 10 nappal később menedéket is kapott, de hiába, mert a bolíviai kormány nem biztosítja számára az országból való kijutáshoz szükséges menlevelet. Pintót ráadásul két hete egy bolíviai bíróság egy év börtönre ítélte azon a címen, hogy 1,7 millió dollár (közel 390 millió forint) anyagi kárt okozott az államnak. A bolíviai kormány közölte: figyelembe véve, hogy a szenátor bűnös, Brazília "meggondolatlan" és "hibás" döntést hozott, amikor jelezte, hogy menedékjogot adna a politikusnak.

Latin-Amerikában gyakorlatilag nincs is olyan ország, amely ne "büszkélkedhetne" valamilyen elhíresült politikai menekülttel.

Brazíliában nemrégiben az olasz Cesare Battisti egykori szélsőbaloldali gerilla ügye kavart nagy diplomáciai vihart. A Vörös Brigádokhoz köthető csoport volt aktivistáját hazájában az 1970-es években elkövetett négy gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1981-ben megszökött a börtönből, majd Franciaországot és Közép-Amerikát is megjárva Brazíliában kötött ki, ahol 2009-ben politikai menedékjogot kapott. A brazil legfelsőbb bíróság 2011-ben megtagadta az olasz férfi kiadatását, ami miatt Róma átmenetileg hazarendelte brazíliai nagykövetét. A legnépesebb latin-amerikai ország leghírhedtebb menekültje azonban minden bizonnyal a Paraguayt 35 éven át vaskézzel irányító Alfredo Stroessner diktátor, aki 1989-től 2006-ban bekövetkezett haláláig élt brazil földön. Az országban több más államfő is biztonságra lelt, többek között Raúl Cubas volt paraguayi elnök és Lucio Gutiérrez egykori ecuadori vezető is. A Brazíliával szomszédos Argentínában tartózkodik Sergio Galvarino Apablaza egykori chilei gerillaharcos, akit szülőföldjén azzal vádolnak, hogy részt vett Jaime Guzmán jobboldali szenátor 1991-es meggyilkolásában.

Az Argentínával határos Chile által befogadott politikai menekültek sorából kiemelkedik Erich Honecker, az NDK utolsó vezetője, aki 1991-ben szökött meg hazájából és feleségével együtt a dél-amerikai állam moszkvai nagykövetségére menekült, ahol "vendégként" fogadták őket, súlyos diplomáciai feszültséget okozva ezzel Németország, Oroszország és Chile között. Honeckert 1992-ben aztán kiadták Németországnak, ahol az ellene indult bírósági eljárást romló egészségi állapota miatt felfüggesztették. Ezt követően Chilében telepedett le családjával, ahol 1994-ben hunyt el májrákban.

Ma is Kolumbiában él Pedro Carmona Estanga venzuelai politikus és vállalkozó, aki alig több mint egy napig vezette hazáját a Hugo Chávez volt elnök ellen 2002. április 11-én elkövetett katonai puccsot követően. Tiszavirág-életű elnöksége után Kolumbia caracasi nagykövetségére menekült.

A közép-amerikai Costa Ricán is új otthonra lelt már néhány "politikai üldözött", köztük Alberto Dahik volt ecuadori alelnök, akit hazájában korrupcióval vádolnak.

A Snowden befogadását is fontolóra vevő Nicaragua legalább négy olyan személynek adott politikai menedékjogot, akik a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezethez kötődnek, illetve befogadott három perui bennszülött vezetőt is. A nicaraguai kormány 2009-ben Thakszin Sinavatra volt thaiföldi kormányfőnek adott diplomáciai útlevelet azt követően, hogy Bangkok elfogatóparancsot adott ki a 2006-ban megbuktatott politikus ellen, s érvénytelenítette utazási okmányait.

A szintén a közép-amerikai kontinenshídon található Panama Nicaraguához hasonlóan kedvelt célállomása a politikai menekülteknek. Jelenleg is itt tartózkodik María del Pilar Hurtado, a kolumbiai titkosszolgálat volt igazgatója, aki ellen kémkedés miatt indult eljárás hazájában. Ügye diplomáciai viszályt okozott a két ország között. A múltban hasonlóan "kellemetlen" utóhatása volt a panamai kormány azon döntésének, hogy az iráni iszlám forradalmat követően befogadta az ázsiai országot addig irányító Mohamed Reza Pahlavi sahot, aki a Panamai-öbölben található Contadora-szigeten élt 1979 decemberétől 1980 márciusáig.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan