25 éve ért véget az iraki-iráni háború

Huszonöt éve, 1988. augusztus 20-án lépett életbe az a tűzszünet, amely véget vetett a II. világháború óta a leghosszabb és legvéresebb háborúnak Irak és Irán között.
A két ország ellentétei messzire nyúlnak. Az évszázados arab-perzsa és síita-szunnita viszályt kiegészítette területi- és határvitájuk, Szaddám Huszein iraki elnök és az 1979-es iszlám forradalmat vezető Khomeini ajatollah személyes konfliktusa, továbbá Iraknak az a törekvése, hogy megszerezze a vezető szerepet a Perzsa-öböl térségében.

Amikor Szaddám Huszein 1979-ben Bagdadban átvette a hatalmat, gyorsan világossá tette, hogy nem fogadja el azt az 1975-ös szerződést, amely a korábbi helyzetet Irak kárára megváltoztatva a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából kialakult, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt-el-Arab folyót tette meg a határnak a két ország között. Bagdad és Teherán ezután a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Khomeiniék azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", míg az iraki vezető válaszul "az egész emberiség ellenségének" nevezte az iráni forradalom vezetőjét.

1980. szeptember 17-én Irak felmondta a vitatott 1975-ös megállapodást, öt nappal később hadüzenet nélkül, megelőző légicsapásokat intézett Irán ellen, s benyomult a Reza Pahlavi sahot eltávolító forradalom miatt meggyengült szomszédja területére. A támadók elfoglalták a vitatott területet, sőt bevették Horramsahr kikötővárost is. Iránnak sikerült viszonylag gyorsan újjászerveznie hadseregét, és az Irak által birtokba vett területeket 1982 nyarára visszafoglalta.

A következő hat év lényegében állóháború volt: a megmerevedett frontokon a katonák lövészárkokat ástak, szögesdrót-akadályokat és géppuskafészkeket telepítettek, amelyeket gyakran rohammal igyekeztek egymástól elfoglalni. Irak széles körben alkalmazott - az iráni katonákon kívül saját kurd kisebbsége ellen is - vegyi fegyvereket, elsősorban mustárgázt (a kurdok fegyveresei ugyanis az önállóság reményében az irániak mellé álltak, ami ürügyet adott Szaddámnak az ellenük való népirtásra). Az óriási emberáldozatokat követelő offenzívák ellenére egyik fél sem tudott áttörést elérni: az iráni hadsereg számban háromszor felülmúlta ugyan az irakit, de az jobb kiképzésben részesült és korszerűbb fegyverzettel rendelkezett.

1984-ben kezdődött "a városok háborúja". Irak és Irán négy éven át pusztította rakétákkal egymás településeit. Hadszíntérré vált a Perzsa-öböl is, ahol 546 tankhajó szenvedett kárt a támadások miatt. A konfliktus amerikai érdekeket is sértett, miután 1987. május 14-én találat érte a Stark amerikai hadihajót, - az iráni rakéta 37 tengerész életét oltotta ki. 1988. július 3-án egy amerikai hadihajó a Perzsa-öböl fölött tévedésből lelőtt egy iráni utasszállító gépet, amelynek 290 utasa életét vesztette.

A felek évekig visszautasították a másik által felajánlott tűszünetet és figyelmen kívül hagyták az ENSZ BT felhívásait az ellenségeskedés beszüntetésére. Az első komoly békekezdeményezések 1986-ban történtek, amikor a halálos áldozatok száma már meghaladta az egymilliót, az anyagi kár a százmilliárd dollárt és a felek kölcsönösen lerombolták egymás olajlétesítményeit.

Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár közvetítésével végül 1988. augusztus 20-án lépett életbe a tűzszünet. A béketárgyalások során az ellentétek megmaradtak, mind a Satt-el-Arab folyót, mind a fogolycserét illetően - ez utóbbi jó időre félbe is szakadt. A veszteségadatok ellentmondásosak: egyes források szerint Irak és Irán nyolc éven át dúló konfliktusában mintegy 2,7 millióan vesztették életüket (katonák és civilek), többen, mint a vietnami háborúban, az anyagi károkat 200 milliárd dollárra, a kiesett olajbevételeket további 100 milliárd dollárra becsülik. A hatalmas emberáldozat és anyagi veszteség egyik ország számára sem hozott kézzelfogható eredményt: a vitatott határ maradt ott, ahol korábban volt, a fogolycsere pedig még évtizedekig elhúzódott, az utolsó hadifoglyok csak 2003-ban tértek haza.

Az iráni háború után két évvel, 1990. augusztus 2-án az iraki diktátor egy másik szomszédjával keveredett véres konfliktusba: megtámadta és annektálta Kuvaitot, s ezzel megkezdődött az újabb háború a Perzsa-öböl térségében.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan