Az amerikai hírszerzés költségvetésének titkos részletei

Az amerikai hírszerzés költségvetésének titkos részleteit ismertette pénteken a The Washington Post (WP) című lap Edward Snowden amerikai informatikusra, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatmegfigyelési programjainak külföldre szökött leleplezőjére hivatkozva.
A hírszerzésnek 52,6 milliárd dollár áll rendelkezésére a 2013-as költségvetési évben, ami eddig is köztudott volt. Az viszont nem, hogy ezt a keretösszeget hogyan osztják fel a több mint százhétezer embert foglalkoztató 16 hírszerzési szervezet között. A Snowden által átadott 178 oldalas dokumentumból a WP csak 17 oldalt ismertetett, eleget téve ezáltal az amerikai hatóságok kérésének. Az anyagban feltárul az az eljárásrend és műveleti környezet, amelyről eddig soha nem közöltek részleteket.

Jelentős összegek a hírszerzésre

James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató a WP-nek elmondta, a költségvetés titkosított részeiből külföldi hírszerző szervezetek számára kiderülhet, hogy melyek az Egyesült Államok fő céljai, milyen képességekkel és forrásokkal rendelkezik, milyen módon jut információhoz a fenyegetések kivédésére. Az iraki és afganisztáni amerikai hadműveletekre, az arab tavasz eseményeire, a tömegpusztító fegyverek jelentette technológiára, valamint a kiberhadviselésre utalva hozzátette, hogy az Egyesült Államok 2001 óta jelentős összegeket fordított a hírszerzésre.

A WP által közölt dokumentumból kiderült, hogy az NSA 2013-ban 10,5 milliárd dollárt kap, amit csak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) költségvetése halad meg. Ez utóbbi 14,7 milliárd dollárt tesz ki. A CIA büdzséje az 1990-es évekhez képest mintegy hárommilliárddal növekedett, látható ugyanakkor, hogy a szervezet tevékenysége a 2001. szeptember 11-én történtek hatására a pilóta nélküli repülőgépekkel folytatott harcmodor és a félkatonai műveletek irányába fordult.

Támadó kiber tevékenységért fizettek

A CIA és az NSA nagy léptékű erőfeszítéseket tett arra, hogy a számukra fontos információk megszerzése érdekében behatoljon külföldi számítógépes hálózatokba, kárt tegyen az ellenséges rendszerekben. Ez a költségvetésben a "támadó jellegű kiber tevékenység" címszó alatt szerepelt.

A dokumentumból kiderült az is, hogy jóval Snowden előtt a hatóságok foglalkoztak már azokkal a kockázatokkal, amelyeket az információk kiszivárogtatása, kiszivárgása jelent. Az NSA, ahol mintegy negyvenezer ember dolgozik, idén négyezer emberénél tervezett biztonsági átvilágítást. Az, hogy ez hány embernél történt meg, nem ismeretes.

A részletes költségvetésből kitűnt az is, hogy amerikai hírszerzési tisztviselők kiemelt érdeklődést mutattak még szövetségeseik iránt is. A kémelhárítási műveletekben a legnagyobb figyelem Kínának, Oroszországnak, Iránnak, Kubának és Izraelnek jutott. Bár az utóbbi az Egyesült Államok szövetségese, de korábban megpróbált kémkedni az ország ellen.

A The Washington Post cikkében kiemelte: annak ellenére, hogy a hírszerzést 2001-et követően hatalmas méretűre duzzasztották, az továbbra sem képes az elnököt döntő fontosságú információkkal ellátni számos, az ország nemzetbiztonságát érintő fenyegetésekről.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan