G20: Szíriáról tárgyalt Putyin és Obama

Péntek délelőtt is Szíria volt az egyik fő napirendi téma a G20-as országcsoport vezetőinek szentpétervári csúcstalálkozóján, és változatlanul nagy a nézeteltérés a résztvevők között a szíriai katonai beavatkozás tervét illetően.

Létrejött a Putyin-Obama találkozó

Mégis létrejött pénteken a kétoldalú találkozó a szentpétervári G20-as csoport csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz államfő és Barack Obama amerikai elnök között.Abban tudtak megegyezni, hogy a két ország külügyminisztériumai folytatják az egyeztetéseket Szíriáról. Hosszú ideig bizonytalan volt, hogy létrejön-e az orosz államfő és Barack Obama különtalálkozója a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezet állam-és kormányfőinek, illetve az uniós vezetőknek a tanácskozásán. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még délelőtt is arról beszélt, hogy nem terveznek ilyen kétoldalú megbeszélést. A két államfő találkozója 20 percig tartott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok "alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg". Később maga az orosz államfő is megerősítette, hogy tárgyalt az amerikai elnökkel. A G20-as csoport csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón azt mondta: "nagyon tartalmas, konstruktív beszélgetés volt, amely jóindulatú légkörben zajlott. Kitartottunk a meggyőződésünk mellett".

Elsősorban Szíriáról tárgyaltak

Barack Obama sajtótájékoztatóján őszintének és nyíltnak nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy ez jellemzi a kapcsolataikat. Megerősítette, hogy elsősorban Szíriáról tárgyaltak, és nem érintették Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja ügyét.
Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfi Oroszországban tartózkodik, ahol augusztus elsején ideiglenes menedékjogot kapott. Emiatt mondta le a Fehér Ház Obamának a szentpétervári csúcstalálkozó előtti napokra tervezett moszkvai látogatását. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy orosz kollégájával egyetértettek abban, folytatni kell az együttműködést a számos kérdésben meglévő nézeteltérések ellenére, beleértve Szíriát is. Azt mondta, nem számított arra, hogy a megbeszélésen Putyin elfogadja a közel-keleti országban zajló események amerikai megközelítését, de reméli, hogy az ENSZ-ellenőrök jelentésének megismerését követően Moszkvának több oka lesz arra, hogy higgyen az amerikai adatoknak, amelyek szerint a szíriai kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket.

Obama szerint veszélyezteti a békét a szíriai rezsim

Barack Obama szerint a szíriai vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni, ugyanakkor az ország válságára hosszabb távon politikai megoldást kell találni, és ez utóbbiban egyetért az Egyesült Államok és Oroszország. A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni - közölte Barack Obama a Szíria elleni esetleges amerikai katonai csapással, illetve az arról való kongresszusi szavazással kapcsolatban. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta az amerikai elnök.
Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" számára. Az amerikai elnök elismerte, hogy az esetleges korlátozott katonai csapás nem oldaná meg magát a szíriai konfliktust. Közölte, hogy kedden beszédet intéz a nemzethez a Szíria ellen intézendő katonai csapás ügyében.

Oroszország segíteni fog Szíriának

A Szíria ellen Washingtonban kilátásba helyezett katonai csapással kapcsolatban Vlagyimir Putyin a csúcsértekezletet záró tájékoztatón kijelentette, hogy "kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet". Egyik érve az volt, hogy a bizonytalanság felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana. Az orosz államfő kérdésre válaszolva közölte, hogy Oroszország segíteni fog Szíriának, ha azt külső agresszió éri. "Hogy segíteni fogunk-e Szíriának? Igen, fogunk. Már így is segítünk. Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását, támogatva azokat az embereket, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ebben az országban" - mondta Vlagyimir Putyin. Megismételte Moszkva álláspontját, hogy jogtalan lenne az egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről. Putyin szerint a G20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.

Cameron szerint jobbak az érvek a beavatkozás mellett

David Cameron brit miniszterelnök ezzel szemben azt állította szentpétervári tájékoztatóján, hogy bár a G20 csúcs résztvevői megosztottak voltak egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, a katonai csapás támogatóinak "jobbak voltak az érvei és erősebb volt a hangjuk". "Félelmetes lenne egy olyan világ, amelyben az amerikai elnök meghúz egy vörös vonalat, és azt mondja, hogy annak átlépése következményekkel fog járni, de ezt mégsem követik következmények" - fogalmazott a brit miniszterelnök. Cameron arról is beszélt, hogy a szíriai helyzet korunk humanitárius katasztrófája, és mielőbb segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Mint mondta, több ország ajánlott fel élelmiszer- és egészségügyi segélyt a csúcson.

Genf-2 konferenciát szorgalmaznak

Az állam- és kormányfők csak abban értettek egyet, hogy elítélendő a vegyi fegyverek használata. Közben az Európai Unió külügyminiszterei a csúcstalálkozóval párhuzamosan Vilniusban kezdtek tanácskozást, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a Szíria elleni amerikai támadás tervével kapcsolatban.

John Kerry amerikai külügyminiszter azzal a kezdeményezéssel fordult orosz kollégájához, Szergej Lavrovhoz, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a Szíriáról szóló második genfi konferencia megszervezésére. Az értekezlet szervezése a Szíria körüli nemzetközi feszültség megnövekedése miatt maradt abba. A Genf-2 konferenciát szorgalmazta a csúcstalálkozón Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és szíriai ügyekben illetékes megbízottja, Lahdar Brahimi is, aki váratlanul érkezett Szentpétervárra, még csütörtökön. Ban Ki Mun közleményt adott ki, és ebben leszögezte, hogy csak politikai eszközzel oldható meg a szíriai konfliktus.

Az orosz államfő szóvivője szerint Szíriával kapcsolatban nem terveznek kiadni semmilyen dokumentumot. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy a csütörtöki, éjszakába nyúló munkavacsorán megmaradtak az ellentétek a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló csoport csúcspolitikusai között a szíriai rezsim megbüntetésére kilátásba helyezett amerikai katonai csapás megítélésében.

Peszkov közölte, a résztvevők véleménye körülbelül fele-fele arányban oszlott meg. "Számos ország ragaszkodott a sürgős katonai beavatkozáshoz, figyelmen kívül hagyva minden legitim nemzetközi szervezetet. Más országok egész sora viszont arra szólított fel, hogy ne értékeljék le a nemzetközi jogi normákat és ne feledjék el, hogy csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának van joga az erő alkalmazásáról dönteni".

Kínai-japán közeledés

Abe Sindzó japán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok javítását kezdeményezte Hszi Csin-ping kínai elnöknél, amikor rövid megbeszélést folytatott vele csütörtökön a szentpétervári csúcstalálkozón.

A két államférfinak ez volt az első találkozója egymással. Abe decemberben lett kormányfő, Hszi pedig márciusban államfő.

"Abe kormányfő azt mondta Hszi úrnak, hogy a két országnak vissza kell térnie a kölcsönösen előnyös stratégiai kapcsolatok azon szintjéhez, amely a vitatott szigetek körüli feszültség kialakulása előtt volt tapasztalható, és tovább kell fejleszteniük ezeket a kapcsolatokat" - közölte pénteki tokiói sajtóértekezletén a japán kormány szóvivője. "Abe és Hszi kezet fogott, és egy ötperces beszélgetést folytatott egymással, ami rövid, de fontos volt" - tette hozzá szóvivő.

A két ország között a viszony tavaly szeptemberben vált a korábbinál is feszültebbé azon területi vitájuk miatt, amely egy kelet-kínai-tengeri szigetcsoporttal (japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü) kapcsolatos.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan