Vita a cigánytelepek felszámolásáról

Manuel Valls francia belügyminiszternek a kelet-európai romák beilleszkedési képtelenségével kapcsolatos kijelentései megrökönyödést és vitát váltottak ki.
A francia médiában ismét vezető hírré vált az az illegális cigánytelepek kérdése.
A miniszter a múlt héten kijelentette, hogy a romák többsége szerinte nem akar beilleszkedni a francia társadalomba. „Ábrándokat kerget az, aki azt hiszi, hogy a roma népesség problémáját meg lehet oldani kizárólag az integráción keresztül” — mondta Valls a France Inter nevű rádióadónak, hozzátéve: nincs más lehetőség, mint a sátortáborok felszámolása, és a bevándorló romák hazatoloncolása.

17 ezer roma él 400 bádogvárosban

A lakhatás biztosításáért felelős tárcaközi bizottság (Dihal) összesítése szerint Franciaországban mintegy 17 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él mintegy 400 illegálisan kialakított bádogvárosban, 4 ezernek nincs közvetlen hozzáférése vízhez. Az embertelen körülmények között élők közül 4300 kiskorú gyermek. Számuk évek óta nem változik, a kiutasítások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza. Azok, akik hajlandók a francia televízióknak nyilatkozni, azt állítják: még így is jobban élnek Franciaországban, mint a hazájukban.

A párizsi Roissy repülőtérről a francia főváros központja felé haladva az autópálya két oldalán mindenki jól láthatja az üres ipari területeken vagy beépítésre váró telkeken a kartondobozokból kialakított és fából összeeszkábált viskósorokat. Ezekben élnek a roma családok. A Dihal júliusi összesítése szerint mintegy 7 ezren élnek a Párizs körüli 153 illegális cigánytelepen. A Franciaországban található kelet-európai romák 41 százaléka a fővárosi körüli agglomerációban telepedett le.

„Logikátlan és őrült helyzet”

A hivatalos becslések szerint az ilyen körülmények között élő romák száma az elmúlt fél évben csökkent Páris környékén. Többen találtak megfelelő szállást, mások elhagyták a fővárost. A cigánycsaládok egy jelentős része egyébként Essone megyébe összpontosul (itt választották meg képviselőnek a belügyminisztert is), de a legtöbben a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis megyében találhatók. Egy 2012 végi összesítés szerint a Párizs körül található 11 700 roma közül 7500-an éltek itt. Ez Franciaország egyik legszegényebb megyéje, itt robbantak ki 2005-ben a külvárosi zavargások.

"Tíz éve élünk logikátlan és őrült helyzetben" - mondta a Le Monde című napilapnak Didier Paillard, Saint-Denis város kommunista polgármestere. Elmondása szerint évszaktól függően 3-13 cigánytábor van a településen, amelyekben megközelítőleg 700-an élnek embertelen körülmények között. Jacqueline Rouillon, egy másik előváros, Saint Ouen szintén kommunista polgármestere arról számolt be a lapnak, hogy kénytelen volt a bíróságtól kérni annak a cigánytelepnek a felszámolását, amelyet 600 roma azután alakított ki, hogy Saint-Denis-ből a rendőrök elküldték őket.

Felszámolják a telepeket a választások előtt

A jövő évi önkormányzati választások közeledtével az egész országban felgyorsult az összesen mintegy négyszáz cigánytelep felszámolása. "A prefektusokat karddal hatja a belügyminiszter" - állította a Le Monde-nak a kérdés egyik állami illetékese. A cigánytelepek rendőrségi felszámolásának köszönhetően a romák egyre kisebb csoportokra oszlanak szét, és a megjelenésük egyre több települést érint. A rendőrség viszont nem hagyja, hogy egy-egy táborhelyen viszonylag hosszabb ideig megmaradhassanak. A segélyszervezetek szerint a táborhelyek folyamatos felszámolása a legjelentősebb akadály a gyerekek beiskolázásához.

A felszámolásokat elsősorban a települések - gyakran baloldali - vezetői kezdeményezik. Elsősorban akkor, amikor a romák nem a számukra kialakított úgynevezett "beilleszkedési falvakban" vernek tábort - hangsúlyozza Jacques Salvator, egy másik északi előváros, Aubervilliers szocialista polgármester. A régió támogatásával Aubervilliers öt évre ugyanis kijelölt egy területet a romáknak, ahol szociálisan is segítik a beilleszkedésüket a francia társadalomba. A kezdetekben a mobilházakból álló telepen 68 roma élt, azóta már mindannyian átköltöztek normál lakásokba.

A lap szerint azonban Párizs körül csak tucatnyi ilyen beilleszkedési falut hoztak létre, amelyekben összesen 650 romát helyeztek el. Az egykori Zöld-párti környezetvédelmi miniszter, Dominique Voynet által vezetett Montreuil-ben, Párizs egyik keleti kertvárosában például sikertörténetnek számít a mintegy száz cigánycsalád letelepítése. A 100 ezer lakosú város lakosonként tavaly 7,20 eurót (2150 forintot) költött a cigányok integrációjának támogatására.

„Gettókról” beszélnek a jogvédők

Tény, hogy ezek a családok nem lettek a kirekesztés áldozatai, de a jogvédő szervezetek bírálták ezt a megoldást. "A beilleszkedési falu nem megoldás" - mondta a lapnak Laurent El Ghozi, a cigányokat segítő egyik legjelentősebb szervezet, a Fnasat elnöke, szocialista politikus. Szerinte önkényes kritériumok alapján válogatják ki a beilleszkedéshez a családokat, akiket aztán az önkormányzatok költségére "gettókba" zárnak.

A belügyminisztérium 2012. augusztus 26-án körlevelet írt a prefektusoknak arról, hogy a cigánytelepek felszámolását követően a családokat nem lehet az utcán hagyni, az önkormányzatoknak támogatnia kell a romák társadalmi beilleszkedését. Alain Régnier, a Dihal vezetője szerint ezt a szabályt Párizsban még nehezebb alkalmazni, mint máshol. Az emberek szociális körülményeinek felmérése gyakran a táborhely felszámolásával párhuzamosan, rohamtempóban történik, ez pedig lehetetlenné teszi a rendes adatfelvételt ahhoz, hogy beilleszkedési programot dolgozzanak ki vagy pedig megteremtsék a romák tartós hazatérésének a feltételeit. Régnier szerint össze kellene hangolni a beilleszkedési akciókat az egész országban, azért hogy, a cigánytelepek felszámolása hatékony és végleges legyen.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan