Orbán: nem szabad üzleti konfliktussal rombolni a két ország barátságát

Orbán Viktor szerint a Magyarország és Horvátország közötti barátság olyan érték, amit semmilyen üzleti konfliktussal nem szabad rombolni.
A miniszterelnök a Mol-INA-ügyről a Kossuth Rádiónak pénteken elmondta: Polt Péter legfőbb ügyész a legutóbbi kormányülésen beszámolt a jogi helyzetről. Ez alapján a kormány úgy látja: Horvátországban olyan, gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, amelyek nem teszik indokolttá, hogy a 25 százalékban állami tulajdonú Mol ott maradjon a horvát energiapiacon - közölte.

Ezért - folytatta - a magyar kormány azt ajánlja a horvátoknak: fontolják meg, hogy - amint Magyarország is megtette - állami kézbe veszik az olajtársaság részvényeit. "Számoljunk el egymással korrekt módon. Ha úgy gondolják, hogy bizonyos tevékenységet állami tevékenységként akarnak folytatni (...), elfogadjuk, de ennek van egy civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni" - jelentette ki Orbán Viktor, utalva a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen kiadott európai elfogatóparancsra, és arra, hogy emellett "négy-öt másik ügy is fut, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve".

A miniszterelnök hozzátette: arra törekszik, hogy a magyar állam ne szenvedjen el veszteséget, egy magyar állampolgárt se érjen méltatlan elbánás Horvátországban, de a horvát állam is jól járjon, és a két ország barátsága is fennmaradjon, mert az fontosabb egy konkrét üzletnél.

Magyarországnak nincs olyan érdeke, ami miatt ragaszkodna az INA-részvényekhez - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak kevés olyan szomszédja van, mint Horvátország, amellyel az elmúlt 800 év nagy részében jó viszonyt ápolt.

Magyarország az elmúlt húsz évben akkor is barátja volt Horvátországnak, amikor ez nem volt népszerű dolog - jegyezte meg, kiemelve, hogy jó kapcsolata volt Franjo Tudjman horvát államfővel is, és "minden politikai, időnként katonai gesztust megtettünk, ami a sok száz éves fegyverbarátságból következett".

Orsat Miljenic: a Mol és az INA ügye nem politikai konfliktus

A Mol-INA-ügy nem politikai konfliktus, hanem két partner üzleti vitája - mondta Orsat Miljenic horvát igazságügy-miniszter a közép-európai igazságügyi miniszterek találkozója utáni sajtótájékoztatót követően pénteken Veszprémben.

A horvát miniszter hangsúlyozta: a két partnerre vár a megoldás, ő nem látja konfliktusnak, és nem is kezeli annak a kialakult helyzetet.

A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen folyó eljárással kapcsolatban a miniszter annyit mondott, hogy az az igazságügyi szervekre tartozik.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: úgy véli, ezt az ügyet gazdasági ügyként kell kezelni.

A kormány felkérésének megfelelően a tárca megvizsgálja az INA megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat, így például a társasági szerződést, a befektetési szerződést, az adás-vételt, az ezekben szereplő feltételeket és teljesülésüket - tette hozzá.

Amikor a Mol megvásárolta az INA-t, hárommilliárd eurós beruházást hajtott végre, amelyet a befektetési szerződés tartalmazott, s ebben a horvát fél kötelezettségei is benne vannak. Ezeket azonban a Mol vezetői szerint a horvátok nem teljesítették - magyarázta a miniszter.

Ha ez kiderül a dokumentumok átvizsgálása után, a tárca mérlegeli, hogy milyen fórumokhoz lehet fordulni a befektetési szerződésben foglalt feltételek kikényszerítése, vagy kompenzáció érdekében - mondta Navracsics Tibor.

Kifejtette: örül annak, hogy a horvát miniszter és a miniszterelnök nyilatkozatai arról szólnak, hogy a Mol-INA üzleti ügy, "mert éppen mintha úgy tűnt volna, hogy horvát részről kezdtek volna politikát belekeverni ebbe az egészbe".

Van egy vita az INA tulajdonjogával kapcsolatban; a Mol legnagyobb arányú tulajdonosa a magyar állam, ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy felkéri a Mol menedzsmentjét, vizsgálja meg a lehetőségét, hogy az INA-t eladja.

Navracsics Tibor azt mondta: megértik, ha a horvátok "nemzeti kézben akarják látni a stratégiai energetikai cégüket, ehhez hasonló törekvések Magyarországon is vannak, csak akkor ezt üzleti alapon kezeljük, és ne csináljunk politikai ügyet belőle."

A horvát külügyminiszter szerint együttműködésre és párbeszédre van szükség

Horvátország és Magyarország érdekeit egyaránt szolgálja az, hogy együttműködéssel és párbeszéddel rendeződjék az INA és a Mol körül kialakult helyzet - közölte Vesna Pusic horvát külügyminiszter, reagálva arra, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter lemondta részvételét a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumon.

A horvát sajtó idézte pénteken Vesna Pusicot, aki szerint Martonyi János "a magyar kormány döntése alapján" mondta le a részvételét, és úgy tűnik, hogy a kabinet döntését a horvát hatóságok által Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott európai elfogatási parancs indokolta.

"Bírósági ügyről van szó, amely régebben tart, mint ennek a kormánynak a mandátuma" - mondta a horvát külügyminiszter, és hozzátette, hogy "az ügy az igazságszolgáltatási testületek kezében van, és most már az európai igazságügyi együttműködés keretein belül is".

Vesna Pusic szerint nem lenne szabad, hogy ennek bármi köze legyen a horvát-magyar kapcsolatokhoz, sem pedig a Mol és Horvátország tárgyalásaihoz. A horvát külügyminiszter szerint Horvátország nem látja kárát annak, hogy Martonyi János lemondta részvételét a dubrovniki fórumon.

"Nem értem, hogy ez miért menne Horvátország rovására. A magyar fél döntött erről, bár szerettem volna, ha ezt nem teszi. Ha fordított lenne a helyzet, úgy gondolom, hogy mi mindenképpen szerettünk volna részt venni (egy ilyen rendezvényen)" - mondta Pusic. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orsat Miljenic horvát miniszter jelenleg részt vesz az igazságügyi miniszterek magyarországi találkozóján.

"Úgy gondolom, hogy ez teljesen helyénvaló" - mondta a horvát külügyminiszter, aki rámutatott arra, hogy pénteken találkozik Budvában egy szeminárium alkalmával a magyar külügyminiszterrel.

"Holnap (pénteken) beszélni fogunk minden témában. Nem fogunk foglalkozni a Mol és Horvátország kapcsolatával, de tárgyalni fogunk a Horvátország és Magyarország között kialakult jelenlegi helyzetről" - mondta Pusic, aki szerint teljes mértékben a két ország érdekeit szolgálja az együttműködés és a párbeszéd, és a kelleténél jobban kiéleződött helyzet rendezése.

A horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is cáfolta ezt.

A magyar kabinet szerdán felkérte a Mol menedzsmentjét a magyar olajtársaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére, valamint arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Magyar nagykövet: Horvátország kampányt folytat a Mol ellen

Horvátország kampányt folytat a Mol ellen címmel jelent meg interjú pénteken Iván Gáborral, Magyarország zágrábi nagykövetével a Vecernji List című zágrábi napilapban.

A lap kérdésére válaszolva a nagykövet közli, hogy a magyar kormány felkérést küldött és nem utasítást adott a Molnak, amikor a magyar állam képviseletében, a vállalat legnagyobb tulajdonosaként egyebek mellett arra kérte fel a menedzsmentet, vizsgálja felül a társaság portfólióját, adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.

"A kormány eddig nem avatkozott bele abba a politikai kampányba, amely 2010 óta folyik a Mol ellen. Értékeljük azt, hogy a jelenlegi (horvát) kormány alatt kampány szinte nem folyik, eltekintve Slavko Linic pénzügyminiszter szerencsétlen kijelentésétől, amikor azt mondta, hogy a Mol rossz partner, és egy rossz partnert le lehet cserélni" - mondta a diplomata.

Iván Gábor szerint amikor politikai kampányról van szó, a magyar fél nem gondolja feltétlenül azt, hogy ezt a horvát kormány teszi, hanem olyan emberek is, akiknek politikai befolyásuk van, és nem érdekeltek a Mollal fenntartandó jó partneri viszonyban.

A nagykövet úgy látja, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök nem ért egyet a Mol ellen folytatott kampánnyal, és minapi nyilatkozatából egyértelmű, hogy a megegyezés mellett száll síkra. "Szintén értékeljük, hogy azt mondta, Magyarország tette a legtöbbet Horvátországért az elmúlt húsz évben. A miniszterelnök kijelentését komolyan vesszük, ennek számunkra nagyobb súlya van, mint a Mol ellen folytatott kampánynak" - mondta a magyar nagykövet.

A diplomata szerint a magyar kormány üzenete "politikai és diplomáciai", és - mint fogalmazott - "messze van a háborútól". Martonyi János külügyminiszter távolmaradása a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumról ennek az üzenetnek a része. "Három év után elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor világosan és egyértelműen közzé kell tennünk álláspontunkat" - tette hozzá.

A magyar nagykövet sérelmezte, hogy a horvát sajtóban nagy nyomást gyakorolnak a tárgyalófelekre, különösen a Molra, és Horvátországban feljelentést tettek az INA igazgatóságának (magyar) elnöke, a Mol szóvivője, és a Mol igazgatóságának mind a 11 tagja ellen, ami - mint mondta - "némiképp furcsa".

"Az igazságszolgáltatást függetlennek tartjuk, de mégiscsak van egy olyan benyomásunk, hogy az üzleti tárgyalásokon kívül fokozódik a nyomás" - mondta a nagykövet, és felhívta a figyelmet arra, hogy miközben folynak a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások, eljárások vannak folyamatban a Mol igazgatóságának minden egyes tagja ellen, és a magyar vállalat igazgatóságának alelnökét, Csányi Sándort a tárgyalások megkezdésének napján hívják be Zágrábban informális beszélgetésre a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) utasítására.

Iván Gábor nemleges választ adott arra a kérésére, hogy Magyarország politikai nyomást gyakorol-e a bíróságra azzal, hogy nemzeti érdekekre való hivatkozással nem adja ki Hernádi Zsoltot. Rámutat arra, hogy a kiadatás megtagadása a főügyész döntése volt, aki alapos vizsgálatot rendelt el és folytatott le. "Hernádi Zsolt együttműködött és tanúvallomást adott. Rögzítették, és a nyomozás eredményét tartalmazó más dokumentumokkal együtt megküldték Horvátországnak" - mondta a diplomata. Hozzátette, hogy az elmúlt három év kampánya során többször azonosították a Molt a magyarokkal, illetve a magyar kormánnyal.

"Türelmesek voltunk, de ez nem mehet így tovább" - szögezte le Iván Gábor. Budapest szerinte a kétoldalú együttműködésben számít Horvátországra az energiapolitikai együttműködés terén, de ami a Mol körül folyik, kétséget ébreszt, hogy létezik-e ilyen politikai akarat Zágrábban.

"A mi politikai üzenetünk nem zárja ki az INA és a Mol közötti megegyezés lehetőségét" - fejezte be az interjút a magyar nagykövet.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan