Másként látják a lapok a Székelyek nagy menetelését

Többnyire visszhangtalan maradt a Székelyek nagy menetelése a hétfői román sajtóban, az elvétve megjelent kommentárok többsége pedig kudarcnak állította be a vasárnapi demonstrációt, amelyen a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint 120 ezren, a román hatóságok szerint 15 ezren követeltek autonómiát Székelyföldnek. Az erdélyi magyar lapok azonban sikerként könyvelik el.
A liberális kötődésű Adevarulban Lulea Marius Dorin - eltekintve attól, hogy a menetelést az SZNT kezdeményezte és valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet felkarolta - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szégyenletes kudarcának minősítette, hogy a "hivatalos" számok messze elmaradtak a szervezők várakozásaitól.

A szerző szerint a nacionalista jelszavak nem kendőzhetik el azt, hogy az utóbbi két évtizedben a törvényhozásban és különböző bukaresti kormányzatokban részt vevő RMDSZ nem tudta kiemelni a székelységet a szegénységből, a szövetség vezetői pedig szerinte csak akkor "hangoskodnak" az autonómia-jelszavakkal, amikor ellenzékben vannak, de "nagy csendben vannak", amikor hozzáférnek a közpénzekhez.

Ugyancsak az Adevarulban Sever Ioan Miu Európa nem létező autonómiái címmel közölt összeállítást a témát kutató újságírók írásaiból, rávilágítva, hogy bár autonómia-ügyben nincsenek kötelező érvényű európai szabványok, igenis működnek Európában etnikai alapon szervezett területi autonómiák. Egyebek mellett a dél-tiroli, a katalán, a baszk és a finnországi példát ismertetve a szerző kiemeli, hogy a különböző jogköröket biztosító területi autonómiáknak éppen az a sajátosságuk, hogy egy területre, nem pedig egy etnikai közösségre vonatkoznak, még akkor is, ha határain belül egy bizonyos etnikum többséget alkot.

A jobboldali Romania Liberaban Andrei Margaritescu arról írt, hogy a székelyek menetelése jelentős külföldi támogatásban részesült. A szerző szerint 29 autóbusz hozott magyarországi "turistákat" a demonstrációra. A cikkíró tudni véli, hogy a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetés Oroszország támogatását is élvezte, amely szerinte egy erődemonstrációt akart tartani a román hatóságoknak, mivel Romániában hétfőn kezdődnek az amerikai rakétapajzs kiépítésének munkálatai.

Sikerként értékelik az erdélyi magyar lapok a demonstrációt

Sikerként értékelték hétfőn közölt cikkeikben az erdélyi magyar napilapok a Székelyek nagy menetelését, de hozzáteszik, a megmozdulás önmagában nem elég ahhoz, hogy a székelység elérje a célját.

A Krónika vezércikkírója szerint a menetelés az első olyan autonómia-megmozdulás, amely kitört a "kimegyünk a térre tüntetni, megmondjuk a magunkét, majd hazamegyünk" unalmas paradigmájából. A megmozdulás átlépte a városok és falvak határait, jelezve, hogy a magyar közösség tagjainak jelentős része egyetért a közös céllal, az önrendelkezéssel.

Abból a szempontból is sikeresnek látja a Krónika a tömegmegmozdulást, hogy az a magyar politikai szervezetek összefogásával valósult meg. Úgy vélte azonban, hogy mindezek ellenére kérdéses, hogy mennyire sikerült a külvilág figyelmét ráirányítani az erdélyi magyar autonómiatörekvésekre. A Krónika szerint a megmozdulás csak akkor igazi siker, ha ennek apropóján az erdélyi magyar közösség képviselői mind a román, mind a nemzetközi közvéleménynek világosan elmagyarázzák, mit szeretnének.

A Szabadság című kolozsvári napilap szerint a tüntetés elsősorban arra volt jó, hogy aktívan tartsa a romániai magyar szavazóbázis kemény magját, amely egyre jobban morzsolódik. Azt is megjegyezte azonban, hogy nem haladt előrébb a romániai magyarság autonómiaküzdelme a nagy meneteléssel. A társadalomszervezési munkának a menetelések előtt és után is folytatódnia kell - írta a lap.

A Háromszék című székelyföldi napilap vezércikkírója szerint a nagy menetelés Románia másik arcát mutatta meg, és a menetelés útvonalán autózó románokban is az elismerés érzését váltotta ki. "Székelyföld azt az arcát mutatta meg, amely egységet, erőt sugárzott, amelyet jó volt nézni, és amelyre oly nagy szükség lenne ünnepnapok, autonómiatüntetések után is" - vélte a cikkíró. A menetelés utáni számháborúra utalva a cikkíró kijelentette: "hazugságra aligha — eltökéltségre, hitre viszont lehet jövőt építeni."

A szintén székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint elérte a célját a menetelés, mert rámutatott arra, hogy az autonómiatörekvés mögött közakarat áll. Ezt azért tartotta fontosnak, mert szerinte a román társadalom úgy kezeli az autonómiaigényt, "mint a hisztit, ami előjön, lehet kicsit visszaordibálni vagy éppen nyugtatgatni, de hamar lejár, és minden megy a régiben". A cikk írója szerint nem szabad hagyni, hogy az akarat lankadjon. "Ha nem dolgozunk folyamatosan rajta, akkor biztosan nem szerezzük meg, amit szeretnénk" - állapította meg.

A maszol.ro hírportál egyik véleménycikkében a szerző a magyarországi tüntetésekre utalva ellentmondást lát aközött, hogy "Magyarország a nemzetállamot erősíti, miközben Romániától a nemzetállam lebontását kéri".
A szerző azt is megállapítja, hogy a menetelés visszacsatolásaként az autonómia politikai ellenségei is erősödnek. "Minél népesebb a román szavazóknak ez a tábora, annál nagyobb a veszély, hogy mi, magyarok nem kerülünk be a parlamentbe. És akkor minden lelkes menetelés ellenére aligha lesz székely önrendelkezés" - állapítja meg a cikkíró.

A maszol.ro másik véleménycikke szerint "a székely autonómia egy szakmailag kidolgozatlan és pillanatnyilag megvalósíthatatlan projekt. A felvonulások, tüntetések, egyéb civil megmozdulások kétségkívül rokonszenves és a résztvevők szempontjából lélekmelengető demokratikus gyakorlatok lehetnek, de egy lépéssel sem visznek közelebb az autonómia megvalósításához. Ellenkezőleg: belterjes, szimbólumokban, rítusokban feloldódó és kimerülő performanszokká alakítják át a párbeszédnek még az esélyét is."

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan