Káosz uralkodik a Fülöp-szigetek sok területén

A Fülöp-szigeteki kormány hivatalos, kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint 1744-re nőtt a Haiyan tájfun áldozatainak száma, de a végleges számuk várhatóan ennek a sokszorosa lesz. A Külügyminisztérium azt kéri: ne utazzanak a magyarok a Fülöp-szigetek katasztrófa sújtotta részére.
A Külügyminisztérium konzuli szolgálata azt kéri a magyar állampolgároktól, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak a Fülöp-szigetek tájfun által sújtott részére.

A Haiyan valószínűleg a legerősebb trópusi vihar volt, amely a délkelet-ázsiai szigetországot valaha sújtotta. A katasztrófa következtében repülőterek semmisültek meg, a kommunikáció nem működik, ezért a konzuli szolgálat azt javasolja a magyaroknak, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak a tájfun által érintett országrészekbe - olvasható a konzuli szolgálat honlapján.

Mintegy tízezren halhattak meg a pusztító tájfunban

A Fülöp-szigeteki kormány hivatalos, kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint 1744-re nőtt a Haiyan tájfun áldozatainak száma, de a végleges számuk várhatóan ennek a sokszorosa lesz.

A hatóságok és az ENSZ becslése szerint mintegy tízezren vagy annál is többen halhattak meg a pusztító tájfunban, amely múlt pénteken csapott le a szigetországra. A viharban legalább két és fél ezren megsérültek, több mint kétezer embert eltűntként tartanak számon.

Leyte tartományban - ahol a tájfun a legnagyobb pusztítást végezte - számos vihar sújtotta településre még kedden sem tudtak eljutni a mentőcsapatok.

Egyes félelmek szerint a halálos áldozatok száma csak Tacloban városában ötszámjegyű lehet. „Leginkább az aggaszt, hogy mennyi helyről nincs még semmilyen információnk. Amikor ekkora csönd van, akkor általában nagy a baj” - mondta egy amerikai segélymunkás az NBC televíziónak.

A szélvihar Délkelet-Kínában és Észak-Vietnamban is károkat okozott, sokan meghaltak. A Hszinhua hírügynökség arról számolt be kedden, hogy több mint ezer iskolás és tanár rekedt a víz fogságában Kuanghszi Csuang autonóm terület egyik falujában. A tanintézet földszintjét másfél méteres víz árasztotta el. Kuanghsziban 25 ezer embert kellett kitelepíteni a tájfun miatt.

Akadozik a segélyek kiosztása

Helyszíni jelentések szerint a Fülöp-szigeteken napokkal a természeti csapás után is káosz uralkodik, sok településsel nem sikerült helyreállítani a közlekedési és távközlési összeköttetést, a segélyek kiosztása akadozik. Tacloban városát zűrzavar jellemzi: az önkormányzat gyakorlatilag nem működik, a kórházi dolgozók vagy családtagjaikat mentik, vagy élelem után kutatnak a betegek ellátása helyett, a település közel 300 fős rendőri kontingenséből pedig csupán húszan jelentkeztek munkára a katasztrófa után.

Taclobanban, ahol a trópusi vihar a helyi kormányzatot is elsöpörte, a hatóságoknak keddre állítólag sikerült stabilizálniuk a helyzetet. "Már nem kapunk jelentéseket fosztogatásokról. Érkeznek az élelmiszersegélyek" - közölte Manuel Roxas, a manilai kormány belügyminisztere. Közlése szerint "napi 50 ezer olyan élelmiszercsomagot vesznek át, amely egy öttagú család háromnapi ellátását biztosítja". Corazon Soliman jóléti és fejlesztési miniszter azt mondta, hogy a 45 ezer taclobani család harmadához sikerült eddig segélyt eljuttatniuk. Soliman szerint a helyiek az épen maradt boltok polcait is teljesen lesöpörték.

Egyre növekvő aggodalmat okoz, hogy nem tudják, mihez kezdjenek a katasztrófa térségében szanaszét heverő, bomlásnak indult holttestekkel.  Rome Poquiz vezérőrnagy, a 2. légi hadosztály parancsnoka szerint szívszaggató a holttestek látványa, és sem elég emberük, sem szakértőik nincsenek a halottak összegyűjtésére és azonosítására. Poquiz szerint az áldozatok tömegsírba hantolását mérlegelik.

A taclobani túlélők többsége fedél nélkül töltötte az éjszakát a zuhogó esőben keddre virradó éjjel.

Káosz a repülőtéren

A leytei székváros repülőterén ugyanakkor káosz uralkodott kedden, miután elkeseredett családok sokasága várt arra a zuhogó esőben, hogy a visszainduló segélyszállító repülőgépekkel a fővárosba, Manilába utazhassanak. A reptér betonjára a fémkorlátokat áttörve kitóduló tömeget a különleges erők katonáinak kellett visszaszorítaniuk a terminál megrongálódott épületébe.
A katonai gépek fedélzetére betegeket, gyermekeket, időseket vettek fel, és a katasztrófa néhány sérültjét. A Reuters szerint sokan sírva könyörögtek a tisztségviselőknek, hogy őket is engedjék felszállni.

A mentőcsapatok taclobani bevetését ugyanakkor hátráltatja, hogy a repteret egyelőre kizárólag a Fülöp-szigeteki hadsereg használhatja.
Az Orvosok Határok Nélkül teljesen felszerelt mentőcsapata például szombat óta a közeli Cebu szigetén vesztegel, ahonnan repülővel akart Taclobanba továbbutazni, de ez keddig nem sikerült. Egy szóvivőjük az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, "nehéz megmondani", hogy mikor utazhatnak tovább.

Marciano Jesus Guevara alezredes közlése szerint Taclobanban továbbra sincs áramellátás, ezért a reptéren éjszaka nem tudnak segélyszállítmányokat fogadni.
Guevara elmondása szerint a segélyekkel érkező C-130-as szállító repülőgépek eddig csaknem 3000 civilt vittek el a katasztrófasújtott városból. A legsúlyosabb problémának ugyanakkor az ivóvíz hiányát nevezte. Hangsúlyozta, hogy élelem nélkül is, ha van víz, túl lehet élni egy ilyen helyzetet.

Sok helyről nem érkezett még információ

A nemzetközi mentőcsapatok eközben azon igyekeznek, hogy eljussanak azokba a térségbeli városokba és falvakba, amelyekről négy nappal a pénteki szupertájfun elvonulása után még mindig nincs semmilyen hír.

Leyte szigetének székhelyén, Taclobanon kívül "városok és falvak százai vannak még, amelyek a tájfun útjába kerültek több ezer kilométeres partszakaszon, s amelyekkel minden kapcsolat megszakadt" - mondta a Reuters hírügynökségnek Natasha Reyes, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) Fülöp-szigeteki segélykoordinátora.

Az évente mintegy húsz kisebb-nagyobb tájfunt átvészelő délkelet-ázsiai ország több mint hétezer szigetből áll. Reyes szerint senki sem tudja, mi a helyzet a távolabb eső helyeken, és még jó időbe beletelik, amíg teljes képet kapnak az ország középső részén átvonult szupertájfun pusztításáról.

Rossz a biztonsági helyzet

Jelentős gondot okoz a fosztogatás és a rossz biztonsági helyzet is, ami miatt egyes jelentések szerint a hadsereg repülői több katonát szállítanak Taclobanba, mint segélyt. A segélyszállítmányokat helyenként fegyveresek védik.

„Gyakorlatilag a hadsereg az államhatalom egyetlen szerve, amely jelenleg működik itt. Ez nem jó, nem lenne szabad átvennünk a kormány (szerepét)” - mondta egy Fülöp-szigeteki katona a Reuters hírügynökségnek.

Egy Fülöp-szigeteki tábornok arról számolt be az AP hírügynökségnek, hogy Tacloban egy börtönéből számos elítélt megszökött, miután ledőlt a létesítmény fala. Nem tudni pontosan, hányan szabadultak ki a börtönből, ahol mintegy 600 ember töltötte büntetését. A tábornok elmondása szerint az őrök lövéseket adtak le a szökésben lévő rabokra, akik közül egyesek visszatértek a börtönbe.

Újabb amerikai egységek indultak a Fülöp-szigetekre

Az Egyesült Államok kedden a Fülöp-szigetek partjaihoz vezényelte a George Washington repülőgép-hordozót és négy másik hadihajót, hogy segédkezzenek a mentési munkálatokban. A hajóraj a tervek szerint két-három napon belül ér a katasztrófa helyszínére, ahova Nagy-Britannia is küldött egy hadihajót. A George Washington korábban a 2004-es indonéziai cunami idején is részt vett a mentésben. Az amerikai hadsereg hétfő óta repülőkkel segédkezik az élelmiszer-, ivóvíz- és gyógyszersegélyek célba juttatásában a Fülöp-szigeteken.

Japán katonákat küld a Fülöp-szigetekre. A Japán Önvédelmi Erő tagjai a Fülöp-szigeteki kormány kérésére utaznak a katasztrófa sújtotta országba. Egy negyven fős kontingens már felkészült az indulásra, amelyet szükség esetén újabbak követhetnek. Ez az első alkalom, hogy japán katonák külföldi misszióra indulnak Abe Sindzó konzervatív miniszterelnök tavalyi hivatalba lépése óta.

Az ENSZ eddig 25 millió dollárt (5,5 milliárd forintot) szabadított fel sürgősségi alapjából a szigetország számára. Az Európai Unió összesen 11 millió eurót, Japán 10 millió, Kanada 5 millió, Ferenc pápa pedig 150 ezer dollárt ajánlott fel a Fülöp-szigeteknek.

Kétmillió embert érintett a tájfun

A Fülöp-szigeteki hatóságok összesítése szerint legalább kétmillió embert érintett a múlt héten lecsapó Haiyan tájfun, amely az eddigi egyik legsúlyosabb volt (a széllökések helyenként elérték a 378 kilométeres óránkénti sebességet is). A szupertájfun a szigetország 41 tartományában okozott károkat, legkevesebb 23 ezer épület romba dőlt vagy megsérült, s egyes tengerparti települések romhalmazzá váltak.
 

SZAKEMBEREK SZERINT

A klímaváltozás is szerepet játszott abban, hogy ekkora pusztítást végzett a napokban a Fülöp-szigetekre lecsapó Haiyan tájfun európai szakemberek és napilapok szerint.

A Haiyan tájfun a klímaváltozás veszélyeinek újabb bizonyítéka. Tény, hogy a mostanihoz hasonló viharok egyre gyakoribbak és erősebbek - nyilatkozta kedden a német közszolgálati rádióban Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) korábbi vezetője, volt környezetvédelmi miniszter.

Az El Mundo spanyol napilap keddi cikke arra emlékeztetett: bár az ENSZ szakértői szerint a globális felmelegedés nincs közvetlen összefüggésben a tájfunok és forgószelek kialakulásával, azok kiterjedésének növekedéséhez hozzájárul.

A spanyol lap arra is rámutatott, hogy a Fülöp-szigeteken a szegénység is nagyban felerősítette a vihar pusztítását, a rossz minőségű épületek képtelenek voltak átvészelni a természeti csapást. Bár a fülöp-szigeteki hatóságok megtettek minden tőlük telhetőt, a tájfun ereje meghaladta az emberi tűrőképesség határát.

A Dagsavisen norvég napilap azt írta kedden: klímakutatók szerint egyre erősebb orkánokkal és tájfunokkal kell számolni a jövőben, ami az óceánok hőmérséklet-növekedésének számlájára írható. A lap arra is figyelmeztetett, hogy a fejlett országok pénzügyi segítsége nélkül a szegényebb államok - mint például a Fülöp-szigetek - képtelenek megvédeni magukat az extrém időjárással szemben, holott a következő években nagy valószínűséggel újabb csapásokkal kell szembenézniük.

A legfontosabb a klímakatasztrófa megállítása, mielőtt túl késő lesz - írta a norvég lap.

A Fülöp-szigetekre a múlt héten lecsapó Haiyan tájfun minden idők egyik legerősebb vihara volt, a széllökések helyenként elérték a 378 kilométeres óránkénti sebességet is. A természeti csapás a hatóságok összesítése szerint legalább kétmillió embert érintett, egyes félelmek szerint a tízezret is meghaladhatja a halálos áldozatok száma, települések tucatjai váltak a földdel egyenlővé.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan