Genfi tárgyalások: megállapodás Iránnal

Megállapodás született vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a Hatok csoportja és Irán között - közölte szóvivője útján Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A megállapodást Barack Obama amerikai elnök fontos első lépésnek nevezte.
Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.

Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.

Obama: fontos lépés a megállapodás

Titkos iráni-amerikai tárgyalások voltak a megállapodás előtt. A közlések szerint Washington az elmúlt mintegy nyolc hónapban a hatok csoportja - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország - illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal. A források szerint Barack Obama elnök személyes felhatalmazásával folytatott tárgyalások tényét két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni.

A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az új generációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel - hangsúlyozta az elnök.

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat - jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint Irán 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.

Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.
 

HÁTTÉR - A megállapodás főbb témái

Az AP amerikai hírügynökség az alábbiakban foglalta össze a megállapodás főbb pontjait és azt, hogy a megállapodás miért fontos Irán és a nemzetközi közösség számára.

AZ 5 SZÁZALÉKOS SZINT FELETTI URÁNDÚSÍTÁS LEÁLLÍTÁSA
Ez a lépés az iráni urándúsítás szintjét jóval az atomfegyvergyártáshoz szükség szint — 90 százalék - alatt tartaná. Az 5 százalékosra dúsított urán alkalmas arra, hogy fűtőanyagot állítsanak elő az egyetlen iráni atomerőmű, az Arab (Perzsa)-öböl partján fekvő Busehrben épített létesítmény számára. Irán számára az urándúsítási program folytatása létfontosságú kérdés. Az iráni vezetők ragaszkodnak hozzá, hogy önellátóak legyenek a teljes nukleáris folyamatban az uránbányászattól a nukleáris fűtőanyag előállításáig.

A 20 SZÁZALÉKOSRA DÚSÍTOTT IRÁNI URÁNKÉSZLET SEMLEGESÍTÉSE
A 20 százalékra történő dúsítás az egyike az atomtöltet előállításához szükséges lépéseknek. A készletek felszámolása csökkenti azokat a nyugati aggodalmakat, amelyek szerint Irán gyorsan közel juthat atomfegyver előállításához. Irán a 20 százalékosra dúsított uránt a nukleáris reaktorokban használt fűtőanyaggá alakíthatja át, ami ténylegesen megakadályozza a további dúsítást, vagy pedig 5 százalékos dúsítottságnál alacsonyabb szintre gyengítheti a meglévő készletet. Iráni illetékesek szerint az országnak megfelelő készlet áll a rendelkezésére 20 százalékosra dúsított uránból saját kutatóreaktora hosszú távú működtetéséhez, amely magasabb szintre dúsított fűtőanyaggal üzemel és izotópokat állít elő orvosi és más célokra. Teherán számára jelentős politikai eredmény, hogy felhasználhatja ezt a készletet saját, hazai céljaira. Az iráni vezetők kategorikusan elutasították, hogy a készletet külföldre szállítsák az országból.

IRÁN NEM TELEPÍT ÚJ CENTRIFUGÁKAT
Ez ténylegesen befagyasztatja a következő fél évre az iráni urándúsítási kapacitást. Irán ugyanakkor továbbra is működtetheti a két legfontosabb urándúsítóját. Az iráni kormány, amely Genfben tárgyalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal, nagy ellenállásra számíthatott volna a hazai keményvonalasoktól, ha bármelyik létesítményt be kellett volna zárnia.

AZ ARAKI REAKTOR ÉPÍTÉSI MUNKÁLATAINAK FELFÜGGESZTÉSE
A közép-iráni Arakban épülő atomreaktor úgynevezett nehézvizes, ami azt jelenti, hogy hűtésre hidrogén helyett nehézhidrogént (deutériumot) tartalmazó vizet használ. A nehézvizes reaktor dúsítatlan uránnal is képes üzemelni, és melléktermékként atomfegyver gyártására alkalmas plutónium állítható benne elő. Teherán beleegyezése, hogy nem épít plutóniumfeldolgozó létesítményt, közvetlenül érinti az atomfegyverprogramra vonatkozó aggodalmakat, és lehetővé teszi, hogy a jövőben újabb megállapodások születhessenek a reaktor építési munkálatainak folytatásáról.

IRÁN VÁLLALJA, HOGY ELEGET TESZ AZ ENSZ KÉRÉSEINEK, IDEÉRTVE A PARCSINI KATONAI LÉTESÍTMÉNY ÜGYÉT
A Teherán melletti parcsini katonai támaszpont külön említése egy olyan kérdéskört érint, amely régi keletű megoldatlan vita volt Irán és az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között. A NAÜ ellenőrei azért szeretnének ismét látogatást tenni az intézményben, hogy kivizsgálják azokat a gyanúkat, amelyek szerint ott atombombagyártást célzó kísérleti robbantások történtek a múltban. Irán közölte: lehetségesek a további ellenőrzések, de korlátozni kívánta az ENSZ-szervezet által nyilvánosságra hozott információkat. A megállapodás lehetővé teheti a parcsini bázison végrehajtott alaposabb ellenőrzéseket.
 

Különböző értékelések a megállapodásról

Üdvözölte az iráni atomprogram tárgyában Genfben született vasárnapi megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője. "A siker kétségkívül Isten kegyelmének, a nép imájának és támogatásának köszönhető" - fogalmazott az ajatollah. Hamenei azt is hozzátette Haszan Róháni elnöknek küldött levelében: "mindig ellen kell állni más országok túlzó követeléseinek" a nukleáris területen.

Az iráni elnök szerint a Teherán atomprogramjáról Genfben vasárnap hajnalban létrejött megállapodás "új horizontokat" nyit, az amerikai külügyminiszter szerint az egyezség biztonságosabbá teszi a térséget, Izrael szerint viszont "nincs ok az ünneplésre". "Az építő jellegű elköteleződés és a tárgyalócsoport fáradhatatlan erőfeszítései új horizontot nyitnak" - jelentette ki Haszan Róháni. Az iráni elnök értékelése szerint a megállapodás annak nyomán vált lehetővé, hogy az iráni nép a júniusi elnökválasztáson a mérsékelt irányvonal mellett döntött.

Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter országa számára nagy sikernek nevezte a megállapodást. A külügyminiszter a Reuters szerint azt állította, hogy a Hatok elfogadták Teherán nukleáris programját. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a megállapodás csak az első lépést jelenti.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a Genfben létrejött megállapodás nem ismeri el Irán jogát az urándúsításra és megnehezíti Irán számára a nukleáris fegyver kifejlesztését. Kora hajnali genfi nyilatkozatában Kerry emellett úgy értékelte, hogy megállapodás biztonságosabbá teheti Izrael és az Egyesült Államok többi közel-keleti szövetségesének helyzetét. A külügyminiszter kijelentette: bár Barack Obama elnök továbbra is napirenden tartja az Iránnal szembeni erő alkalmazásának lehetőségét, első lépésként mindenképp szükséges volt a diplomáciai eszközök kimerítése.

Izrael bírálta a megállapodást. Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic úgy fogalmazott, hogy az egyezség iráni megtévesztésen, valamint önámításon alapul. Izrael továbbra is úgy véli, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni. Az izraeli miniszterelnöki hivatal egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője úgy fogalmazott, a hatok "rossz üzletet" kötöttek Iránnal. "Irán pontosan azt kapja, amit akart, vagyis a szankciók jelentős lazítását és azt, hogy megtarthatja a nukleáris program legfontosabb elemeit" - mondta a tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte a Genfben aláírt megállapodást - közölte az izraeli katonai rádió. Netanjahu a vasárnapi kormányülés kezdetén kijelentette, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot." "Izrael nem tekinti magára nézve kötelezőnek a megállapodást és fenntartja a jogot az önvédelemre"- tette hozzá az izraeli kormányfő. Élesen szembeszállt a szankciók feloldásával, mert évekbe telt létrehozásuk, és Irán kozmetikai engedményeiért oldják fel, amelyeket heteken belül visszavonhatnak - vélekedett. Irán eltökélt Izrael elpusztításában, de Izrael nem engedi az iráni nukleáris katonai képességek kifejlesztését - közölte a miniszterelnök. Netanjahuhoz hasonlóan Avigdor Liberman külügyminiszter is sajnálatát fejezte ki az egyezmény aláírása miatt vasárnap reggel.

Simon Peresz izraeli államelnök ugyanakkor a kormányfőnél mérsékeltebben nyilatkozott. Szerinte Izrael - akárcsak a nemzetközi közösség többi tagja - előnyben részesíti a diplomáciát, és annak eredménye fog dönteni a megállapodásról, nem pedig a szavak. Az iráni néphez címezve szavait kijelentette, hogy "Önök nem az ellenségeink, s mi sem vagyunk az Önök ellenségei. Fennáll a diplomáciai megoldás lehetősége, ami Önökön múlik. Utasítsák el a terrorizmust, állítsák le a nukleáris programot és a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztését" - üzente az izraeli elnök Teheránnak. Peresz vasárnapi közleményében Barack Obama amerikai elnökre hivatkozva kijelentette, hogy a nemzetközi közösség nem tűri el az atomfegyvert szerző Iránt és kész azt minden áron megakadályozni. Cipi Livni igazságügyminiszter, a centrista Tnua (Mozgalom) párt elnöke pedig azt nyilatkozta a rádiónak, hogy az egyezmény aláírása után előre kell nézni, meg kell erősíteni a stratégiai kapcsolatokat Amerikával és egységes politikai álláspontot kell kialakítani további országokkal, köztük az Iránban fenyegetést látó arab államokkal, hogy a majdani végleges megállapodás valóban megakadályozza az iráni atomfegyverkezést.

A Zsidó Világkongresszus (WJC) osztja Izrael és a perzsa állammal szomszédos közel-keleti államok többségének álláspontját. "Iránt cselekedetei, nem pedig szavai vagy ígéretei alapján kell elbírálni, azok ugyanis még annyit sem érnek, mint a papír, amelyre leírták őket" - mondta Ronald S. Lauder, a szervezet elnöke. "Semmilyen okot nem adott Irán vezetőinek kétszínű viselkedése az utóbbi években arra, hogy elhiggyük, ezt a megállapodást majd tiszteletben fogják tartani" - tette hozzá.

"Hangsúlyozom, hogy bár áttörés történt, ez mindössze az első lépés egy hosszú és nehéz úton" - méltatta Putyin sajtóközleményében a genfi megállapodást, hozzátéve, hogy a tárgyalások közelebb vittek "a világpolitika legnehezebb kérdéseinek" megoldásához.

Ban Ki Mun elégedetten fogadta az egyezményt, amely szerinte "egy történelmi jelentőségű megállapodás kezdete lehet" - közölte a főtitkár szóvivője, Martin Nesirky. Az ENSZ főtitkára hozzátette, hogy a részt vevő feleknek most a kölcsönös bizalom megteremtésén kell dolgozniuk, valamint azon, hogy a kezdeti megállapodás kiterjesztése érdekében tovább folytassák a tárgyalásokat.

"Tisztában vagyunk a kockázatokkal" - mondta Jimmy Carter egykori amerikai elnök, aki az iráni forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség irániak általi elfoglalása, azaz a két ország kapcsolatainak megszűnése idején vezette az Egyesült Államokat. Carter hozzátette: "mindazonáltal meg vagyok róla győződve, hogy harmincöt év ellenségeskedés és bizalmatlanság után történelmi lehetőség előtt állunk, hogy a kölcsönös tisztelet szilárd alapjain újjáépítsük az iráni kormányhoz és néphez fűződő kapcsolatainkat".
 

A nyugat-európai külügyminiszterek és Lavrov reakciói

Laurent Fabius francia külügyminiszter vasárnap üdvözölte a Genfben az iráni atomprogramról megszületett megállapodást, amelyet a "biztonság és a béke irányába tett fontos előrehaladásként" értékelt. Franciaország álláspontja szerint ugyanakkor szorosan ellenőrizni kell a megállapodás betartását. Laurent Fabius szerint a megállapodás Iránnak csak a polgári célú atomenergia-termeléshez való jogát ismerte el. "A mechanizmus a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését írja elő, és éberségre van szükség a megvalósításuk biztosításához" - fejtette ki.

William Hague brit külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte: "fontos és biztató kezdeti megállapodás született Iránnal, amelynek atomprogramja fél éven át nem fejlődik tovább és egyes részei visszaszorulnak".

Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok "nagyban közeledtek ahhoz a céljukhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert". "Most első ízben értünk el politikai egységet az első lényeges lépésekkel kapcsolatban" — jelentette ki Westerwelle, aki szerint a következő hónapokat a kölcsönös bizalom kiépítésére kell felhasználni. A német diplomácia vezetője szerint a végső megállapodás megkötése érdekében kívánatos a tárgyalások mielőbbi folytatása.

"Nincsen vesztes, az egész világ nyer (a megállapodással)" — jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a genfi tárgyalások után orosz hírügynökségek szerint. A megállapodás zöld jelzést ad a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fokozottabb ellenőrzései előtt, erősíti a bizalmat a Közép-Keleten és csökkenti az atomfegyverek terjedésére vonatkozó aggodalmakat — fejtette ki az orosz diplomácia irányítója. "Mostantól nagyon nehéz lesz megkerülni a NAÜ által összegyűjtött adatokat. Meggyőződésünk, hogy Irán lelkiismeretesen együttműködik az ügynökséggel" — jelentette ki Lavrov orosz újságíróknak. A következő fél évben a tárgyalásokon rögzítik, melyek "azok a paraméterek, amelyekhez Iránnak szüksége van a békés célú atomtevékenységhez, így az atomerőművei, kutatóreaktorai és gyógyászati célra használatos izotópokat előállító reaktorai számára szükséges fűtőanyag gyártásához" — szögezte le a miniszter. Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a megállapodás enyhíti az Irán elleni nyugati szankciókat. "Nem ismertük el ezeket az egyoldalú szankciókat, korrekt dolog tehát az egyoldalú büntetőintézkedések eltörlésével csökkenteni az Iránra gyakorolt nyomást" - mondta.
 

A magyar Külügyminisztérium is üdvözli a megállapodást

Magyarország üdvözli a genfi megállapodást és bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban a felek olyan egyezségre jutnak, amely hosszú távon hozzájárul a világ és a közel-keleti térség stabilitásához és biztonságához - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője vasárnap.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan