Vita az EP-ben a mozgás szabadságáról

Az uniós munkavállalók szabad mozgásáról vitázott szerda délután az Európai Parlament, amely a napirend szerint csütörtökön állásfoglalást is elfogad majd a kérdésben.
A szakminiszterek tanácsának álláspontját a soros elnökséget ellátó Görögország külügyminiszter-helyettese ismertette. Dimitrisz Kurkulasz elmondta: élénk vita folyt a kérdésben a tagállamok miniszterei között, az elsöprő többség pedig kiállt amellett, hogy a mozgás szabadsága fenntartandó és támogatandó, az EU négy alapjogának, alapszabadságának egyike.

Kurkulasz ugyanakkor elismerte, nem lehet kijelenteni, hogy egyáltalán ne lennének visszaélések. Az Európai Bizottság által összegyűjtött adatokra hivatkozva leszögezte: a szabad mozgás hasznára válik a befogadó országoknak, az uniós bevándorlók foglalkoztatási aránya magasabb, kevesebb köztük a munkanélküli, mint a befogadó állam polgárai körében. Dimitrisz Kurkulasz jelezte, hogy meg fogják vizsgálni a kérdést övező negatív sajtót, a populizmus és az idegenellenesség erősödését.

Reding: a mozgás szabadsága alapjog

Az Európai Bizottság részéről Viviane Reding alapjogi biztos arról beszélt, hogy a mozgás szabadsága alapjog és nem vita tárgya. Ez az alapjog, amelyet az unió polgárai a leginkább nagyra értékelnek - idézte fel a legutóbbi felmérések eredményét a luxemburgi politikus. A biztos arról is beszélt, hogy gazdasági értelemben nemcsak a más országba költöző munkavállalók nyernek a szabad mozgás lehetőségével, hanem a befogadó ország és az anyaország is.

„A költözés legfőbb mozgatórugója a munkavállalás” - jelentette ki Reding, leszögezve, hogy a bevándorlók nettó befizetők fogadó országaik szociális ellátórendszerében. „Valószínűtlen, hogy valós terhet jelentenének a szociális ellátórendszerek számára” - vélekedett az alapjogi biztos.

Andor: az emberek oda költöznek, ahol munkát találnak

Andor László foglalkoztatáspolitikai biztos kijelentette: egyetlen tagállam sem szolgált bizonyítékkal, hogy az uniós bevándorlók valóban széles körben visszaélnének a szociális ellátással. A szabad mozgást Andor is alapjognak és az európai integráció alapkövének nevezte. „Az emberek oda költöznek, ahol munkát találnak, nem oda, ahol segélyt” - közölte Andor.

Az Európai Néppárt részéről a román Jean-Marian Marinescu arról beszélt, hogy a munkavállalók szabad mozgása nélkül egységes piacról sincs értelme beszélni, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem kellene kiszűrni a visszaéléseket.

A szegénység a probléma

Az európai szocialisták részéről Hannes Swoboda frakcióvezető arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szegénységi bevándorlás azért jelent problémát, mert a szegénység a probléma és nem a bevándorlás. Az osztrák politikus szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség jelenti a gondot, nem a személyek szabad mozgása. Swoboda azokat a tagállami kormányokat hibáztatta, amelyek lehetővé teszik, hogy országaikban kihasználják a külföldieket, és szürkén vagy feketén a helyi munkavállalóknál kevesebb pénzért és rosszabb körülmények mellett foglalkoztassák őket.

A román liberális Renate Weber is hangsúlyozta: minden tanulmány azt támasztja alá, hogy a szabad mozgás hasznot hoz a befogadó országoknak. Küzdenünk kell minden olyan kezdeményezés ellen, amely korlátozná a mozgás szabadságát - jelentette ki a román liberális politikus.

Mérsékelt és higgadt vitára szólított fel Timothy Kirkhope. A brit konzervatív politikus pozitív, értelmes és tényszerű párbeszédet szeretne a kérdésben, mondván, évtizedek elteltével minden rendszer átalakításra, reformra szorulhat annak érdekében, hogy fennmaradását biztosítani lehessen.

Korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke is érintette a témát a görög elnökségről szóló vitában, kijelentve: a mozgás szabadsága alapjog, de vannak bizonyos szabályai, a tagállamoknak pedig nemcsak jogukban áll, hanem egyenesen kötelességük kiszűrni a visszaéléseket.

„Ha mondják hazamegy, ha hívják visszajön”

A vitához magyar képviselők is hozzászóltak. A szocialista Göncz Kinga arról beszélt, hogy az utóbbi hetek és hónapok híradásaiból az rajzolódik ki, hogy a Nyugat-Európában szívesen látott ideális kelet-európai munkavállaló fiatal, nyelveket beszélő, diplomás, szófogadó, több műszakban dolgozik, amennyit csak bír, eltűri, hogy megbélyegezzék, nem megy orvoshoz, ha beteg, nem utal haza pénzt, nem viszi magával a gyerekeit, családját, nem igényel szociális ellátást, családi pótlékot, munkásszállón vagy elhagyott barakkban lakik, hogy ne hajtsa fel az ingatlanpiacon a lakbéreket, ha mondják hazamegy, ha hívják visszajön.

A fideszes Őry Csaba szerint az egységes piac az EU legnagyobb sikere, aki pedig ennek egyik elemét vonja kétségbe, az egész rendszer ellen indít támadást. Őry emlékeztetett, hogy a szociális ellátás tagállami hatáskör, minden tagállam megteheti, hogy szankcionálja a visszaéléseket. Őry arra is rámutatott, hogy az uniós polgárok mindössze 3 százaléka migráns munkavállaló, közülük is csak minden ötödik román vagy bolgár, többségük pedig aktív dolgozó, csak elenyésző hányaduk élhet vissza a juttatásokkal. A fideszes politikus éppen ezért úgy vélte: ezt az ügyet felfújták, a vitának pedig nincs lényegi valóságalapja.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan