Fegyveres beavatkozás fenyeget, riadókészültség Ukrajnában

Elrendelték az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését miután az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte a katonai erő alkalmazását Ukrajna területén.

Afganisztáni orosz veteránok utaztak a Krímbe

Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap.

Franc Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai "internacionalista harcosok" hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére.

Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.

Moszkvában és Szentpéterváron összesen mintegy 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő "orosz honfitársakat" támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet.

Az orosz fővárosban és Szentpéterváron is akadtak néhány százan olyanok, akik tiltakoztak a szerintük háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen. Moszkvában mintegy 300 engedély nélküli tüntetőt állítottak elő.

A dél-oroszországi Krasznodari területen is szimpátiatüntetés zajlott, amelynek résztvevői gyűjtést kezdtek a krími oroszok támogatására.

Moszkvában szombaton hagyta jóvá az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök, a hadsereg főparancsnoka kérését, hogy "az ukrajnai rendkívüli társadalmi-politikai helyzet stabilizálódásáig fegyveres erőket alkalmazhasson Ukrajna területén".

Bekérették Oroszország prágai nagykövetét

A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását Krím esetében Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.

A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését.

"A területi épség számunkra olyasmi, amit egy erősebb ország által nem szabad megsérteni. Számunkra ez lényegi álláspont" - jelentette ki Zaorálek a prágai közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Szerinte a krími kérdésben Oroszországnak diplomáciai úton, s nem erő alkalmazásával kell keresnie a megoldást. "Rá akarjuk kényszeríteni Oroszországot, hogy a választott megoldást ne valósítsa meg" - hangsúlyozta a cseh külügyek irányítója.

Közölte: délutánra hivatalába kérette Oroszország prágai nagykövetét, hogy közölje vele Csehország ukrajnai eseményekkel kapcsolatos álláspontját.
Zaorálek szerint az ukrajnai konfliktust tovább bonyolítja, hogy a mai ukrán kormány nagyon gyenge, és az országban az alapvető dolgok sem működnek.

Csehország moszkvai nagykövetének visszahívását Prága egyelőre nem mérlegeli. Vasárnap este ülést tart a cseh nemzetbiztonsági tanács, hogy megvizsgálja a helyzetet és meghozza a szükséges intézkedéseket.

A külügyminisztérium vasárnap felszólította a cseh állampolgárokat, hogy tekintettel az eseményekre lehetőleg ne utazzanak Ukrajna keleti régióiba.

Az amerikai külügyminiszter elítélte az orosz agressziót

John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen.

Kerry egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.

"A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel" - mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.

Továbbra is feszült a helyzet Krím félszigeten

"Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket" - közölte Turcsinov ideiglenes államfő. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.

Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.

Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról.

Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.



Kína nem avatkozik be Ukrajna belügyeibe

Peking politikai megoldást sürget Ukrajnában, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja - hangoztatta vasárnap a kínai külügyi szóvivő.

Csin Kang - utalva arra, hogy Vlagyimir Putyin az orosz állampolgárok és katonák védelme érdekében a parlament felsőházától felhatalmazást kapott a katonai erő alkalmazására Ukrajna területén - felszólított minden érintett felet a nemzetközi jog betartására, a viták párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezésére, egyben kifejezte országa súlyos aggodalmát a kialakult helyzet miatt.

A szóvivő hangoztatta: Kína kitart a belügyekbe való be nem avatkozás elve mellett, tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor megjegyezte: "több oka van annak, hogy a helyzet mára így alakult".

Kína továbbra is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a feleket a térség békéjének és stabilitásának fenntartására szólítja fel - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.



A NATO főtitkára tiltakozik az orosz fenyegetés ellen

A katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap kora délután.

"Amit Oroszország Ukrajnában tesz, az sérti az ENSZ alapokmányának elveit, és fenyegetést jelent a békére és a biztonságra Európában. Oroszországnak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel és a fenyegetőzéssel" - jelentette ki Rasmussen.

A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét, és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.

Rasmussen ismertette, hogy a NATO-szövetségesek nagykövetei arról is tanácskoznak, milyen következményei lehetnek az orosz lépéseknek a NATO és Oroszország viszonyára.

A NATO-főtitkár egyúttal az ukrán kormányt is felszólította, hogy szavatolja az ország polgárainak demokratikus jogait, és garantálja a kisebbségek jogainak védelmét.

"Ukrajna a szomszédunk és értékes partner a NATO számára" - hangoztatta Rasmussen, aki a tanácskozást megelőzően újságírói kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.

A politikus végezetül azt hangsúlyozta, hogy minden érintett félnek folytatnia kell az erőfeszítéseket, hogy ezt a "veszélyes helyzetet" le lehessen zárni.

"Külön felszólítom Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget" - hangoztatta a NATO főtitkára.

Kijev hadüzenettel vádolja Moszkvát

Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében - jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak - mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament vasárnapi zárt ülése után Kijevben. - Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit" Ukrajnából.

Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú fekete-tengeri félsziget fölött. "Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására" - hangoztatta Jacenyuk.

Mozgósítják a tartalékosokat is

Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat - jelentette be vasárnap Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban.

A döntés értelmében a védelmi minisztérium behív minden tartalékost, akire a jelenlegi helyzetben szükség van.

Mint mondta, az intézkedés lehetőséget teremt az ország biztonságának és területi integritásának megőrzésére azt követően, hogy Oroszország megsértette a Fekete-tengeri Flottára vonatkozó kétoldalú megállapodást.

Utasították egyben a külügyi tárcát, hogy kérjen amerikai és brit segítséget Ukrajna biztonságának szavatolásához.

A védelmi minisztériumnak gyakorlatot kell szerveznie a tartalékosoknak a hadsereg vezérkara által meghatározott határidő belül - mondta Parubij, anélkül, hogy pontosította volna kijelentését. Hozzátette:"Egységes hadseregre van szükségünk".

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését.

Orosz katonák tartanak Szimferopolba Szevasztopolból

Több száz orosz katona tartott vasárnap reggel a dél-ukrajnai Krím fővárosába, Szimferopolba Szevasztopolból - jelentették az AP amerikai hírügynökség tudósítói a helyszínről.

Az újságírók 12 Tyigr típusú, gépfegyverrel felszerelt, katonákat szállító páncélozott terepjárót és két mentőautót láttak a Szevasztopol kikötővárosból Szimferopolba vezető úton.

A Krímben állomásozó ukrán egységekből katonák állnak át a helyi önvédelmi erők oldalára - jelentette ugyancsak a helyszínről az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség vasárnap.

A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja egységét.

Vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait - állította egy szemtanú.

McCain hidegháborús veszélyt lát

McCain azt sürgette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul tegyenek lépéseket az ukrajnai orosz agresszióra válaszképpen. "Az orosz szenátus támogatta Putyin kérését, hogy csapatokat küldhessen Ukrajnába, szovjet forgatókönyv szerint. Mi nem akarunk hidegháborút, de úgy tűnik, Putyin ezt akarja" - írta az ellenzéki szenátor, az amerikai kongresszus felsőházának befolyásos tagja.

Az arizonai politikus szombati nyilatkozatában azt írta, mélyen aggódik amiatt, hogy "Oroszország folyamatban levő krími katonai intervenciója hamarosan ki fog terjedni Kelet-Ukrajnára". Meggyőződése szerint Barack Obama amerikai elnöknek azonnal ki kellene szabnia az "árát" annak, ahogy Moszkva viselkedik. Az elnöknek pontosítani kellene szerinte, hogy milyen büntetés jár Putyinnak, és sürgősen ki kellene ezeket róni.

McCain felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz erőalkalmazás nyilvánvaló megsértése Moszkva azon kötelezettségvállalásának, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. "Ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy mire képes Putyin elnök Ukrajnában" - figyelmeztetett az amerikai szenátor. McCain meggyőződése szerint minden elszalasztott pillanat, amelyben az Egyesült Államok és szövetségesei nem reagálnak Putyin lépéseire, felbátorítja az orosz elnököt, hogy még agresszívebb katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában.


Fotó: MTI

Arra szólította fel Barack Obama elnököt, hogy az európai és a NATO- szövetségesekkel közösen tegye világossá, mibe fog kerülni Oroszországnak ez az agresszió, és haladéktalanul döntsenek ezeknek a következményeknek az elrendeléséről - olvasható John McCain szenátor honlapján.

Összetűzések törtek ki Harkivban

Összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban, késő délutáni hírek szerint csaknem száz ember megsebesült, többen súlyos állapotban vannak. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz szimpatizánsok megpróbálták bevenni a helyi kormányzati adminisztrációnak az új kormány hívei által védett épületét.

Az épület körül ezrek gyűltek össze, a szembenálló felek botokkal és kövekkel dobálták egymást. A lenta.ru orosz hírportál által idézett szemtanúk robbanásokról és lövésekről is beszámoltak, s állításuk szerint a rendőrség nem avatkozott be az eseményekbe. Az oroszbarát aktivisták a portál szerint végül kiszorították az új ukrán kormány híveit, akiknek egy részét mentőautók, másokat autóbuszok szállítottak el. Az aktivisták kitűzték az épület tetejére az orosz zászlót az ukrán lobogó mellé.
 

Uniós válságtanácskozás hétfőn

Rendkívüli tanácskozást tartanak hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei az ukrajnai helyzet miatt - közölték szombaton diplomaták az unió székhelyén. Előzőleg a orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az uniós válságtanácskozás a tervek szerint hétfőn 13 órakor kezdődik. Előzőleg - még azelőtt, hogy Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét - Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője megdöbbenésének adott hangot az ukrán szuverenitás - akkor még csak állítólagos - megsértéséről szóló hírek miatt. "Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni - mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét. Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz.

Kivonják az ukrán flottát Krímből

A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg. Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója. Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.

Rendkívüli biztonsági tanácskozás Ukrajnában

Az ukrán ideiglenes elnök összehívta a biztonsági szervek vezetőinek rendkívüli tanácskozását - közölte szombaton délután Olekszandr Turcsinov szóvivője. Olekszandr Turcsinov azután döntött a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács összehívásáról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a parlament felsőházának jóváhagyását kérte ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. A felsőház a kérést jóváhagyta.

Magyarország aggodalommal figyel

A Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Krím félszigeten kialakult helyzetet és a jelentős orosz csapatmozgásokat - közölte a tárca szombaton. A közlemény felidézte, hogy a visegrádi négyek külügyminiszterei pénteki ukrajnai látogatásuk során mind a kijevi kormány vezetőitől, mind a donyecki régió politikai vezetésétől azt kérték, hogy minden érintett fél tartózkodjon az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek.

A Külügyminisztérium álláspontja szerint a Krím-félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát. A tárca hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az orosz parlament felsőháza szombaton jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Putyin fegyveres erőt alkalmazhat Ukrajnában

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérését, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.Ez azonban "csak" szabad kezet ad az államfőnek, és egyáltalán nem biztos, hogy azonnal élni fog a felhatalmazással - hívta fel a figyelmet a döntés után Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.

A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatók az orosz fegyveres erők az Oroszországgal szomszédos Ukrajnában. Korábban, a nap folyamán maga az orosz törvényhozás felsőháza fordult az orosz elnökhöz, hogy "mindenre kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében. Az elnök ezután terjesztette be javaslatát. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet, és erre az orosz államfő tehet javaslatot. A parlamenti határozat, a Vlagyimir Putyinnak adott felhatalmazás akkor lép hatályba, ha azt az államfő aláírja.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt közölte a Rosszija 24 hírtelevízióban, hogy az elnök nem adott utasítást a fegyveres erők ukrajnai bevetésére. A Kreml befolyásos tisztviselője az Interfax orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy az elnök a döntést "a helyzet alakulásától" függően fogja meghozni. Remélte, hogy "a helyzet nem fog romlani abba az irányba, ahova most tart és nem jelent veszélyt a Krím félszigeten élő oroszokra". Az Eho Moszkvi rádiónak Peszkov azt mondta, hogy az államfőnek "joga van (a fegyveres erők alkalmazására), de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele". A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió.

Az elnök beterjesztésében ez állt: "Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban". A javaslatot így fogadta el a parlament felsőháza.

"Obama megsértette Oroszországot"

A Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén az is elhangzott, hogy Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke felkérte a törvényhozó szerv külügyi bizottságát, hogy készítse elő az orosz nagykövet hazarendelésével kapcsolatos határozati javaslatát. Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki pénteken az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnak megvan minden eszköze a "helyzet rendezésére", beleértve az orosz nagykövet hazahívását az Egyesült Államokból. Hangsúlyozta, hogy az orosz államfő sem az orosz csapatok fellépése, sem az orosz nagykövet Egyesült Államokból való visszahívása ügyében nem hozott döntést..

Orosz ellenőrzés alá akarták vonni a támaszpontot

Orosz fegyveresek próbálták ellenőrzésük alá vonni szombaton a Krím félszigeti Balaklavában az ukrán haditengerészeti alakulatok egyik határőrposztját - közölte honlapján az ukrán határőrség. A közép-európai idő szerint délben kezdődő akcióban mintegy 300, állig felfegyverzett rohamosztagos vett részt, akik tíz katonai járművel érkeztek a félsziget nyugati szarván (Szevasztopoltól délre), a Balaklavai-öbölnél fekvő településre. Az ukrán támaszponthoz vonuló alakulat parancsnoka közölte az ukrán féllel, hogy az orosz védelmi minisztérium parancsa alapján kell ellenőrzése alá vonnia az ukrán egységet. Az ukrán határőrség közben közölte: rendkívüli intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz egységek ne foglalhassák el az ország tengeri védelmét ellátó alakulatok támaszpontjait és hajózó egységeit. Egy másik közlemény szerint az ukrán tengeri védelem egységei az elrendelt harckészültség keretében kifutnak a tengerre.

Alkotmányt sértett a Akszenyov kinevezése?

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szombaton aláírt rendeletében törvénytelennek nevezte a Krími Autonóm Köztársaság új miniszterelnökének, Szerhij Akszenyovnak a kinevezését. Akszenyovot csütörtökön nevezték ki a köztársaság új miniszterelnökévé azt követően, hogy oroszbarát fegyveresek elfoglalták a regionális parlamentet. Rendeletében az ukrán államfő azt hangoztatta, hogy a krími kormányfő kinevezése megsértette az ukrán alkotmányt. Ezzel egy időben az ukrán külügyminisztérium aggodalmának adott hangot a krími csapatmozgásokkal kapcsolatos értesülések miatt.

Putyinhoz fordul Akszenyov

A krími kormányfő helyi és orosz hírügynökségek által idézett közleményében azt kérte, hogy a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat és a határőrség azon tisztjei, akik nem akarnak engedelmeskedni, távozzanak posztjukról. "A polgárok életéért és biztonságáért viselt felelősségem tudatában Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordulok, hogy segítsen garantálni a békét és a nyugalmat a Krími Autonóm Köztársaság területén" - fogalmazott.

Az orosz csapatok kivonását kéri az ukrán kormányfő

Az ukrán kormányfő felszólította szombaton Moszkvát, hogy vonja ki odavezényelt csapatait a Krím félszigetről."Ismételten azzal a felhívással fordulunk Oroszországhoz, hogy vonja vissza csapatait, és tartsa be a kétoldalú megállapodásokat" - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk az orosz állami hírügynökség szerint. "A Krímben kialakult válság békés és politikai eszközökkel való megoldására szólítunk" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a válságot az illetéktelen orosz jelenlét okozza az Ukrajnához tartozó autonóm területen.

A Reuters hírügynökség szerint Jacenyuk az ukrán kormány ülése előtt nyilatkozott, és megismételte, hogy nem hagyják magukat belerántani egy katonai konfliktusba, Oroszország krími provokáció által. Az ukrán miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek az ottani ukrán városok központjába.

Az adósságok törlesztésére szólította fel Ukrajnát a Gazprom

Adósságainak törlesztésére szólította fel Ukrajnát szombaton a Gazprom orosz gázipari óriás, amelynek szóvivője a Ria Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy Kijevnek 1,55 milliárd dollár tartozása van. Amennyiben Ukrajna nem tesz eleget kötelezettségeinek, Moszkva a továbbiakban nem tud kedvezményt adni az orosz gázszállítmányokra - hangsúlyozta a vállalat szóvivője.

Oroszország azt követően biztosított kedvezményt Ukrajnának, hogy az időközben hivatalából leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök november végén hirtelen bejelentette, hogy Kijev nem írja alá az Európai Unióval évek óta tárgyalt társulási egyezményt. A gáz ára ezer köbméterenként 268,50 dollárra csökkent a Kijevnek 2009 óta érvényben lévő mintegy 400 dollárról.

Ukrajnát a november óta tartó tüntetéssorozat és a belpolitikai válság az államcsőd szélére sodorta. A héten hivatalba lépett átmeneti kormány azzal vádolja az előző vezetést, hogy tönkretette az országot és milliárdokat sikkasztott el. Ukrajna az elmúlt időszakban jelentősen, ötödére - napi 15-25 millió köbméterre - csökkentette az orosz gázimportot, ukrán indoklás szerint azért, mert a szokásosnál melegebb az időjárás, és jelentősre duzzadt az ukrán felhasználók kifizetetlen gázszámlája.

Az ország évente átlagosan 55 milliárd köbméter fölgázt használ fel, aminek több mint a fele orosz import. A decemberben kötött gázszerződés szerint Oroszország negyedévente felülvizsgálja az Ukrajnának szállított földgáz árát. Ukrán tájékoztatás szerint az Oroszországgal szembeni tartozásából Kijev február 24-ig 1,68 milliárd dollárt törlesztett. Az ország tavalyról 2,634 milliárd dollárral, az idei évről 658 millió dollárral tartozott a Gazpromnak. Az átutalt 1,68 milliárd dollár a két tartozás fele. Az ukrán gázszolgáltató korábban április 15-ig haladékot kért a fennmaradó összeg kifizetésére.

A krími helyzet megoldását sürgeti a duma

Az orosz parlament alsóháza szombaton arra kérte Vlagyimir Putyin államfőt, hogy hozzon intézkedéseket a krími helyzet stabilizálására. Szergej Nariskin, az alsóház elnöke az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette: az állami duma azt kéri az elnöktől, hogy használjon fel minden lehetőséget a lakosságnak az önkénytől és az erőszaktól való megvédáése érdekében.

Felsorakozott az orosz hadiflotta a Kercsi-szorosnál

Az orosz hadiflotta katonáinak nagyobb csoportja jelent meg az Ukrajnát Oroszországtól elválasztó Kercsi-szoros kompátkelőjénél ukrán oldalon - közölte honlapján az ukrán határőrség.Az orosz katonák a "Krím-Kaukázus" elnevezésű határátkelő szolgálati területén gyülekeznek. Az Ukrinform hírügynökség szerint az orosz haditengerészek szombatra virradó éjjel teherautókon érkeztek a kompátkelőhöz, amely a Krímet Oroszország Krasznodari területével köti össze.
"Kétszáz emberről van szó, géppisztolyokkal és könnyű géppuskákkal vannak felszerelkezve, azonosítani nem hajlandóak magukat. Kétséget kizáróan orosz egyenruhában vannak, azonosító jelet azonban nem viselnek" - mondta el egy kercsi forrás. A Kercsi-szoros orosz oldalán egyelőre nem tapasztalható csapatösszevonás.

Orosz csapatokat küldhetnek a Krímbe

Az orosz parlament felsőházának elnöke szombaton kijelentette: nem zárja ki, hogy Oroszország csapatokat küld a Krímbe.Valentyina Matvijenko nyilatkozatában úgy fogalmazott: nem zárhatja ki, hogy Oroszország korlátozott létszámú katonai erőt küld a Krím félszigetre az orosz Fekete-tengeri Flotta, valamint az ott élő oroszok védelmére. A felsőház elnöke nem utalt arra, hogy ezzel kapcsolatban született-e már bármilyen döntés. Hozzátette ugyanakkor: a csapatküldés lehetséges annak nyomán, hogy a Krími Autonóm Köztársaság új miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyin orosz államfőtől.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan