Ukrán konfliktus: légi felderítőket küld a NATO

Az új ukrán vezetés tagjaival tárgyal a jogállamisággal, valamint az emberi- és kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos kérdésekről Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára és a szervezet elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere, Sebastian Kurz hétfőn Kijevben. Viktor Janukovics bejelentést tesz kedden. Tilos az ukrán nyelv a szevasztopoli hivatalokban.
Az amerikaiak 59 százaléka helyesli az ukrajnai intervenció miatt Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, de a többség nem támogatja a Moszkvával szembeni határozottabb fellépést - derült ki a CNN amerikai hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet felmérésének hétfőn nyilvánosságra hozott eredményeiből. Az Ukrajnának nyújtandó gazdasági támogatásról ugyanakkor már csak 46, a jaltai G8-csúcs esetleges törléséről 40, a Kijevnek nyújtandó katonai támogatás gondolatáról 23, az esetleges amerikai légicsapásokról 17, az amerikai szárazföldi erők bevetéséről pedig 12 százalék foglalt helyeslően állást.

Az amerikaiak számára Ukrajna olyan mint Szíria

A felmérésbe bevontaknak csak a 28 százaléka vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok számára vezető prioritás a béke és a biztonság fenntartása a világon. Csaknem 70 százalék szerint Washingtonnak ezt odahaza kell biztosítania.
Az ukrán válság az amerikaiak 42 százalékában kelt valamennyire aggodalmat, ugyanakkor minden tíz megkérdezett közül csak három táplál komoly aggályt. Az eredmény hasonlít az amerikaiaknak a líbiai vagy a szíriai konfliktushoz való viszonyulására.

Mindössze 6 százalék vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államoknak válsággal kell szembenéznie, ha a Krím félsziget Oroszország részévé válik, és a megkérdezetteknek csak mintegy negyede érzi úgy, hogy nagyobb problémákra kell számítani, ha ez megtörténik. Az amerikaiak több mint fele szerint krízis vagy nagyobb válság akkor várható, ha a helyzet elmérgesedik és Oroszország Ukrajna más területeire is csapatokat küld majd.

A válaszadók 48 százaléka elégedett azzal, ahogy az elnök az ukrajnai krízissel kapcsolatban fellép, 43 százalékuk nem, 9 százalék pedig bizonytalan. Barack Obamának a válságkezeléssel kapcsolatos mutatói jobbak, mint az általános teljesítményének megítélése. A megkérdezetteknek csak a 43 százaléka vélekedett úgy, hogy az elnök jól végzi a dolgát, 53 százalék pedig elégedetlen vele. Novemberben és decemberben Obama támogatottsága 41 százalékon állt. A telefonos felmérést egy 801 fős mintán végezték el, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalékpont.

Légi felderítőket küld a NATO

AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára. A döntést követően egy NATO-illetékes úgy fogalmazott, hogy az AWACS-missziók a helyzet jobb megfigyelését teszik majd lehetővé. A gépek kizárólag a NATO-tagok légterében repülnek majd - közölte a NATO-tisztviselő, egyértelművé téve, hogy a szövetségesek felderítőgépei nem repülnek majd be Ukrajna légterébe. A tisztviselő azt is tudatta, hogy a gépek a németországi Geilenkirchenből és a nagy-britanniai Waddingtonból szállnak majd fel. A NATO-tagállamok nagykövetei a múlt héten döntöttek arról, hogy folytatják és fokozzák a válság biztonságpolitikai következményeinek alapos elemzését, a tagállamok összehangolják lépéseiket és folyamatosan egyeztetnek majd egymással. A NATO álláspontja az, hogy Oroszország az Ukrajna területén végrehajtott katonai akcióval sérti a nemzetközi jogot, az ukrajnai konfliktus pedig az euroatlanti térség egészének békéjére és biztonságára súlyos hatással lehet.

Összeül az ENSZ biztonsági tanácsa

Ban Ki Mun felszólította hétfőn az ukrán válságban érintett feleket, hogy tartózkodjanak az elhamarkodott cselekedetektől és a provokatív retorikától.Az ENSZ-főtitkár New York-i közleményében arra figyelmeztetett, hogy a "jelenlegi kritikus helyzetben nem számíthatjuk el magunkat", valamint a tétlenség sem megengedett. Rámutatott: az utóbbi fejlemények - nevezetesen a Krím félszigeti események - tovább mélyítették a válságot. Ban Ki Mun szavaival nyilvánvalóan a félszigeten rendezendő népszavazásra utalt - jegyezte meg a francia hírügynökség.

Az ENSZ-főtitkár szerint az ukrán válsághelyzet további romlásának súlyos következményei lehetnek az "ukrán népre, a régióra és a globális közösségre nézve". Hangsúlyozta: a válságot az ENSZ Alapokmányának elvei szerint kell megoldani, beleértve a viták békés rendezését és Ukrajna egységének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását is. A világszervezet főtitkára ezenkívül az emberi jogok sérthetetlenségére hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a kisebbségek jogaira.

Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője közölte: múlt hét óta Kijevben tartózkodik Ivan Simonovic, a világszervezet főtitkárának emberi jogi helyettese, aki találkozott többek között Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel. A diplomata a tervek szerint még hétfő este a kelet-ukrajnai Harkivba utazik, és a következő napokban felkeresi a Krím félszigetet is. Dujarric azt is elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök hivatalos amerikai útja keretében a héten ellátogat az ENSZ-be, New Yorkban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) helyi idő szerint hétfő délután zárt ajtók mögött ismét összeül az ukrajnai válság megvitatására. Az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaságban vasárnap tartanak népszavazást a terület Oroszországhoz történő csatlakozásáról. A Moszkva által támogatott referendumot a kijevi kormány és a Nyugat is illegálisnak tartja, mivel szerintük az az ukrán alkotmányba és a nemzetközi jogba ütközik.

A Nyugat nyerné a pénzügyi háborút az oroszok ellen

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai elemzésükben felidézik, hogy egyes orosz illetékesek nyugati pénzügyi szankciók esetére nem zárták ki az orosz kézben lévő külföldi befektetési eszközök piacra zúdításának lehetőségét. A ház szerint azonban a számok ismeretében ez csak üres fenyegetőzés. A cég elemzői kimutatták, hogy az azonosítható külföldi portfoliókban lévő csaknem 5800 milliárd dollár névértékű amerikai kincstárpapírokból 2013 végén mindössze 139 milliárd dollárnyi volt orosz befektetők kezén. A Capital Economics szerint ráadásul az ukrán válság kiterjedése esetén bizonyosan bőséges kereslet lenne a befektetői menedéknek tekintett amerikai államadósság-papírokra, ha az orosz alapok ezeknek az eszközöknek az eladásába kezdenének.

Csődközelben az ukrán gazdaság

Ukrajna áprilisra várja az IMF első hitelrészletét, ami már csak azért is sürgős, mert az ország devizatartaléka nem elegendő az idén esedékes valamennyi adósság teljes rendezésére. Olekszandr Slapak ukrán pénzügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Ukrajnának az idén 10 milliárd dollárnyi adósságot kell rendeznie. "Abban az esetben, ha ehhez még hozzávesszük a Naftogaz állami gázipari cég kifizetetlen orosz gázszámláját, valamint az állami autópálya-építő társaság adósságát, akkor az ország devizatartaléka nem lesz elegendő" - figyelmeztetett a pénzügyminiszter.

Az IMF-ben bízik Ukrajna

Ugyancsak Olekszandr Slapak hétfőn azt mondta, hogy az ukrán kormány reményei szerint a Nemzetközi Valutaalap még áprilisban folyósítja a pénzügyi segélycsomag első részletét. A pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy a hrivnya, amely március 3-án történelmi mélypontra, 11,6510-re gyengült a dollárral szemben, mára stabilizálódott. A pénzügyi tárca vezetőjének a reményei szerint idén átlagosan 10,0-10,1 hrivnya ér majd egy dollárt.

A harmadik világháború kitörésétől tartanak

Az ET képviselői a nap folyamán találkoznak Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel, Arszenyij Jacenyuk ügyvezető kormányfővel, Andrij Descsicja külügyminiszterrel és Pavlo Petrenko igazságügyi miniszterrel, akikkel egyebek mellett a kijevi tüntetések során történt emberi jogsértések kivizsgálásáról is egyeztetnek.

Jagland és Kurz már tárgyalt Petro Porosenko gazdasági miniszterrel. Porosenko - aki a Rochen csokoládégyár és az ellenzéki Ötös tévécsatorna tulajdonosa - évek óta a most hatalomra került politikai erők egyik legfőbb anyagi támogatója, és a május 25-ére kiírt elnökválasztás egyik lehetséges jelöltje.

Kurz vasárnap találkozott Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsekkel, az ukrán görög katolikus egyház vezetőjével, aki attól tartott, hogy a krími feszültség további kiéleződése a harmadik világháború kitörésével fenyeget, és a kubai rakétaválsághoz hasonlította a helyzetet. Egyúttal hangoztatta, hogy el kell kerülni az erőszakot, illetve Ukrajna szétesését.

Az osztrák külügyminiszter Valentin Nalivajcsenkóval, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) új vezetőjével is tárgyalt, aki élesen elítélte a krími népszavazás tervét, egyúttal pedig leszögezte, hogy a májusi ukrán elnökválasztás az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) erre vonatkozói szabványai szerint fog lezajlani. Azt ígérte továbbá, hogy az SZBU azon tagjai, akik felelősek a kijevi tüntetéseken történt vérontásért, bíróságon fognak felelni tetteikért.

Tilos az ukrán nyelv a szevasztopoli hivatalokban

Betiltotta az ukrán nyelv használatát a hivatali ügyintézésben, és az orosz nyelv alkalmazására tér át a speciális jogállású Szevasztopol krími város állami közigazgatási hivatala.

Az állami jelentőségű, Kijevvel azonos státusban lévő Szevasztopol állami közigazgatási hivatalának megbízott elnöke, Dmitro Bilik vasárnap rendeletben tiltotta meg az ukrán nyelv használatát a hivatali ügyintézésben és az ügyiratok vezetésében a város területén. Ugyanezzel az ukázával az oroszt nyilvánította a város állami szerveinek hivatalos nyelvévé — adta hírül hétfőn a liga.net ukrán hírportál.

A rendelet értelmében 2014. március 12-től csak orosz nyelven készülhetnek a hivatalos iratok a szevasztopoli városi közigazgatási hivatalban.

Szerhij Akszjonov krími kormányfő hétfőn egy orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Krímben szinte senki nem beszél ukránul, ezért a félszigeten két nyelv, az orosz és a krími tatár lesz használatban. „Mindenkinek lehetőséget fogunk biztosítani anyanyelve fejlesztésére, a krími tatárok nyelvhasználatát semmiképpen nem fogjuk korlátozni. A köztársaság területén kétnyelvűség lesz, ez biztos” — mutatott rá a kormányfő, megjegyezve, hogy az ukrán nyelv jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tud mit mondani, mert azt alig beszélik, szerinte jó, ha a krími lakosság egy százaléka használja a mindennapokban.

Twitter-oldalán Akszjonov hétfőn azt is bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság pénzügyminisztériuma kedden tervezetet nyújt be a Krímnek a rubelövezetbe történő belépéséről. „Arra törekszünk, hogy a hivatalos fizetőeszköz cseréje fájdalommentes legyen mind a lakosság, mind a vállalkozások számára” — írta a krími miniszterelnök.
 

A krími lakosság 80 százaléka támogatja a terület csatlakozását Oroszországhoz

Alig egy héttel a március 16-ára kiírt népszavazás előtt a dél-ukrajnai Krím lakosságának 80 százaléka támogatja a terület csatlakozását Oroszországhoz - közölte hétfőn a terület Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke.

Volodimir Konsztantinov kijelentette, hogy másfél héttel ezelőtt még csupán 75 százalékos volt a csatlakozás támogatottsága.

Az Unian ukrán hírügynökség internetes oldalán írt arról is, hogy a referendumon két kérdést tesznek fel:"Támogatja-e, hogy a Krím, az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal, újból egyesüljön Oroszországgal? Támogatja-e, hogy helyreálljon a Krími Autonóm Köztársaság 1992-es alkotmánya, és a Krím Ukrajnán belüli státusa?"

Szerhij Akszjonov, a Krím kormányfője a Twitter közösségi oldalon egyébként azt írta, hogy a referendum megszervezése 1,8 millió dollárba (mintegy 401 millió forintba) kerül majd.
 

Viktor Janukovics bejelentést tesz kedden

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő bejelentést tesz kedden Rosztov-na-Donu oroszországi városban - vált ismertté hétfőn a politikus környezetéből származó forrásokból. Az orosz média szerint a bejelentés időpontjáról a későbbiekben tájékoztatják a sajtót.

Viktor Janukovics utoljára február 28-án lépett a nyilvánosság elé, ugyancsak Rosztov-na-Donuban, ahova megbuktatása után menekült. Az orosz, az ukrán és a nemzetközi média nagy érdeklődése mellett tartott sajtótájékoztatón húsz újságíró tehetett fel kérdéseket, és ő mindenre válaszolt is, kivéve egyet, amelyet sem ő, sem a jelenlévő újságírók többsége nem értett.

Janukovics akkor azt mondta, hogy továbbra is Ukrajna elnökének tekinti magát, és folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.

Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet ugyanakkor március 4-én a Biztonsági Tanácsban bemutatta az elűzött államfő Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett segítségkérő levelét.

A múlt héten olyan nem hivatalos hírek kaptak lábra, hogy Janukovicsot szívinfarktus gyanújával kórházba szállították, és súlyos az állapota. Halálhíréről is voltak hírek, de hamisnak bizonyultak.
 

A Krími parlament nem ismeri el a Turcsinov által kinevezett biztonsági vezetőt

Nem ismeri el a krími parlament Oleh Abszaljamov kinevezését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) krími részlegének élére - jelentette hétfőn az UNIAN hírügynökség a parlament sajtóosztályára hivatkozva.

"A Krím nem egyszer nyilvánította ki, hogy az újsütetű ukrajnai álhatóságok által alkotmányellenesen elfogadott lépéseknek a Krími Autonóm Köztársaság területén nincsen jogi érvényük. Az úgynevezett ügyvivő ukrán elnök, Olekszandr Turcsinov törvényellenesesen járt el, amikor rendelettel kinevezte Abszaljamovot az SZBU krími főosztályának élére"- áll a krími parlament sajtóosztályának közleményében.

A közlemény emlékeztet, hogy a parlament március 6-án "határozatot fogadott el a Krími Autonóm Köztársaság végrehajtó szervei rendszerének és szerkezetének átalakításáról", és létrehozták a Krími Autonóm Köztársaság Biztonsági Szolgálatát, amelynek élére a krími miniszterelnök - "a krími alkotmánynak és a krími parlament házszabályának megfelelően" - a múlt csütörtökön Petro Zimát nevezte ki. Olekszandr Turcsinov szombaton írta alá a kinevezésről szóló rendeletet.
 

Újabb szankciókat készít elő Oroszországgal szemben az Európai Unió

Az Európai Unió (EU) az Ukrajnában történt orosz katonai akciók miatt újabb szankciók bevezetéséről dönt Oroszországgal szemben, előreláthatólag egy hét múlva, március 17-én - vált ismertté hétfőn brüsszeli diplomáciai forrásból
Egy nappal a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló referendum kiírását követően az EU külügyminiszterei beutazási tilalomról és számlák befagyasztástól dönthetnek - közölték hétfőn EU diplomaták.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vasárnap este a "szankciók következő lépcsőfokáról" beszélt amennyiben a következő két napon Oroszország nem mutat hajlandóságot a feszültség enyhítésére. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ugyanakkor ismét aggályait fejezte ki az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban, és kifejtette: ameddig csak lehet párbeszédet kell folytatni Moszkvával.

Az idézett brüsszeli források szerint a szankciók következő körét az EU miniszteri tanácsában készítik már elő. Kedden az EU külügyi és biztonságpolitikai illetékesei a további lehetséges intézkedésekről tárgyalnak.
Az állam- és kormányfők csúcsértekezletén múlt hét csütörtökön kimondták: felfüggesztik az Oroszországgal szembeni vízumügyi tárgyalásokat és az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. A tárgyalások második szakaszában beutazási tilalomról és számlák befagyasztástól dönthetnek. Továbbá az EU kilátásba helyezte a júniusra tervezett EU-csúcstalálkozó lemondását.

"Amennyiben az oroszok további lépéseket tesznek az ukrán helyzet destabilizálása felé", további szankciók is szóba jöhetnek messzemenő gazdasági következményekkel - hangzott el az EU-csúcstalálkozón.
 

Harkivban tojással és petárdával dobálták meg Klicskót oroszbarát tüntetők

Tojással és petárdával dobálták meg oroszbarát tüntetők Vitalij Klicskót, az Ütés (UDAR) párt elnökét hétfőn a kelet-ukrajnai Harkivban.

A volt profi ökölvívó világbajnokot, aki az Európa-párti tüntetők nagygyűlésén vett részt, a testőrök esernyőkkel védelmezték. Az UNIAN ukrán hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a politikust nem találták el.

Mintegy száz oroszbarát tüntető sorakozott fel a színpad mögé, amelyen Klicsko felszólalt. "Oroszország", "A fasizmus nem tör át" jelszavakat skandálva elkezdték tojással dobálni a politikus hátát. Amikor leszállt a színpadról és beült az autójába, az aktivisták a gépkocsi után két nagy erejű petárdát dobtak, amelyek nem messze az autótól robbantak fel.

Klicsko távozása után folytatódott az új ukrán vezetést támogató nagygyűlés, az oroszbarát aktivisták is a téren maradtak.
 

Elrabolták egy laktanya parancsnokát

Az UNIAN hírügynökség közben arról is hírt adott, hogy a krími Bahcsiszerájban vasárnap délután oroszbarát önkéntesek elrabolták a helyi ukrán laktanya parancsnokát, Volodimir Szadovnyik alezredest. Oroszbarát aktivisták csoportja délután öt óra tájban erőszakkal egy gépkocsiba tuszkolta a laktanyába visszatérő alezredest, és ismeretlen irányba távozott vele.

A parancsnokot utoljára az Orosz Egység párt bahcsiszeráji irodájában látták, de amikor az ukrán katonák felkeresték a pártirodát, hogy követeljék Szadovnyik elengedését, közölték velük, hogy az alezredes nincs ott — jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa ukrán adása) krími katonai forrásokra hivatkozva.

Fegyveresek fogtak el több ukrán aktivistát a Krímben

Olekszij Bik, a Glavkom nevű ukrán hírportál újságírója ukrán honlapok szerint elmondta, hogy Armjanszk falu mellett, a félsziget Herszon megye felőli bejáratánál látta, amint húsz fegyveres férfi vett körbe két földre térdepeltetett, összekötött kezű nőt.

"A cuccaik szét voltak szórva az úttesten" - tett hozzá a szemtanú Bik, aki szerint a fiatal nőknél egyebek közt a kijevi Európa-barát tüntetéseket támogató matricákat találtak. A fegyveresek haragját külön kivívta az egyik nő karján felfedezett "Égi százak" felirat, amelyet a Majdan tüntetői elleni rendőri megtorlás áldozatainak emlékére tetováltatott magára.

A fegyveresek ismeretlen helyre elvitték a feltartóztatott aktivistákat, Katerina Butkót és Olekszandra Rjazancevát.

Az Euromajdan SOS mozgalom egyik szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy nem két, hanem három nőről van szó. A harmadik elhurcolt nő Olena Makszimenko, a Tizsdnya című kiadvány újságírója. Az Ukrainska Pravda című ukrán lap weboldalára feltette a Krímben elfogott három aktivista fotóját.

A Krím Oroszországhoz csatlakozását támogató önvédelmi csoportok a napokban közölték, hogy megakadályoznak minden olyan kísérletet, amely a Majdan mozgalmának a félszigetre való importját célozná.

A másik incidensről beszámoló Szerhij Kovalszki elmondta, hogy apját, Anatoli Kovalszkit és társát Ondrij Scsekunt a szimferopoli pályaudvarról vitték el egy oroszbarát önvédelmi csoport tagjai szombaton, miután egy autóval kimentek a pályaudvarra, hogy ott átvegyenek egy csomagot, amelyben szóróanyagok voltak egy, az új kijevi hatóságok melletti demonstrációhoz.

Szerhij Kovalszkinak újságírók próbáltak segíteni apja felkutatásában, s az Orosz Egység elnevezésű mozgalom társelnöke először azt mondta nekik, hogy az aktivisták a rendőrségen vannak, másodszor pedig azt, hogy az Orosz Egység tartja őket fogva. Utóbb azonban mindezt letagadta.

A fiú megbízhatónak mondott értesülése szerint a két férfit jelenleg Szimferopoltól, a Krími Autonóm Köztársaság székhelyétől legalább 100 kilométerre, két külön helyen tartják fogva túszként, "de hogy milyen céljaik vannak a két férfival, azt nem mondják el" - közölte az Emberi Jogi Tájékoztató Központ elnevezésű szervezet.
 

Ultimátumot intéztek egy ukrán alakulathoz a Krímben

Jurij Zserebcov, a Krími Autonóm Köztársaság kormányának képviselője vasárnap este adta át a felszólítást az ukrán alakulat parancsnokságának. Erről Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője írt a Facebook közösségi portálon.

Az ultimátum szerint 24 órán belül meg kell hozni a döntést az egység leszereléséről, az összes fegyver raktárakba történő elhelyezéséről, illetve a létesítmény átadásáról az orosz Fekete-tengeri Flotta különleges egységének. Az indoklás szerint a követelést azért kell teljesíteni, hogy szavatolják a Jevpatorijában élő lakosok biztonságát, és elkerüljék a provokációkat az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról március 16-ra kiírt népszavazás előkészületei alatt.

Az ultimátumban az is szerepel, hogy a (Kub-2M) légvédelmi rakétarendszerek irányító egységeit is át kell adni a létesítményt átvevő orosz egységnek.

A dokumentumban hangsúlyozták, hogy az ukrán alakulat katonái a későbbiekben fegyvertelenül járőrözhetnek a Fekete-tengeri Flotta egységeivel. Az ukrán alakulat minden egyes, a referendum idejére fegyverét leadó katonájának a Krími Autonóm Köztársaság vezetése szavatolja biztonságát.
 

Ukrán tévécsatorna: fegyveres orosz katonák megszállták a csornomorszkojei rakétaegységet

Orosz katonák hétfőre virradóra elfoglalták a krími Csornomorszkojében lévő ukrán rakétaegységet, "önvédelmi" csoportok tagjai pedig hatalmukba kerítették a szimferopoli katonai kórházat.

A TSzN ukrán televízió internetes honlapján közölte, hogy fegyveres orosz katonáknak sikerült teljesen az ellenőrzésük alá vonni a csornomorszkojei egységet.

Vladiszlav Szeleznyov, a védelmi minisztérium krími regionális médiaosztályának vezetője a Facebook közösségi portálon csornomorszkojei forrásokra hivatkozva azt írta, hogy hétfőn éjjel helyi idő szerint fél kettő tájban mintegy 200 orosz katona és 14 teherautó jelent meg a Csornomorszkojéban működő rakétatechnikai egységnél. Ostrommal és fegyverhasználattal fenyegetőzve behatoltak a katonai egység területére, lefegyverezték valamennyi ott lévő katonát, közöttük az őrséget.

Szeleznyov szerint "a zöld emberkék" (orosz fegyveresek) arra kényszerítették a katonákat, hogy adják le a fegyvereket a raktárba, pecsételjék le a raktárt, és hagyják el a bázist. Hozzátette: értesüléseik szerint a bázison jelenleg két ukrán tiszt tartózkodik, akik a fegyvereket őrzik.

Az UNIAN ukrán hírügynökség internetes oldalán azt írta, hogy Szimferopolban a helyi "önvédelmi" csoportok húsz tagja elfoglalta a katonai kórházat.

Az ukrán védelmi minisztérium honlapján beszámolt arról, hogy ismeretlenek elszállították a szimferopoli katonai kórház parancsnokát és nem engedik vissza az intézménybe. A kórház parancsnokságát és egészségügyi személyzetét a létesítmény klubjában tartják elzárva. A kórházban húsz súlyos beteget ápolnak, egyiküket az intenzív osztályon. A katonai orvosok nem tudnak segítséget nyújtani a betegeknek - írta az UNIAN.
 

Lekapcsolták és orosz adókkal helyettesítették az ukrán tévécsatornákat a Krímben

Jelenleg az ukrán tévécsatornák közül egyedül a politikailag semleges kijevi Tonis tévé adása fogható az orosz katonák és helyi fegyveresek által múlt héten megszállt Krím félszigeten. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat a félszigeten orosz adók műsorával helyettesítették — adták hírül vasárnap ukrán hírportálok.

A jelentések szerint a kábelszolgáltatók csomagjaiban a többi között az ukrán Inter TV helyén az orosz NTV Mir, a kijevi 1+1 adóén az orosz állami tévé, az Ukrán Nemzeti Televízióén a Rosszija RTR műsorai nézhetők. További hét országos ukrán tévécsatorna adásait is lekapcsolták.

Vasárnapi médiahírek szerint Szimferopol utcáin óriásplakátok tűntek fel, amelyek a helyi lakosságnak azt sugallják, hogy az oroszbarát krími vezetés által március 16-ra kitűzött, a félsziget hovatartozásáról tartandó népszavazáson a "nácizmus" és Oroszország között kell választania. A reklámtáblák egyik felén a Krím horogkereszttel, a másikon orosz nemzeti színekkel jelölt térképe látható, a két változat közötti választás lehetőségére utaló szöveggel.

Erővel és fegyverrel kényszerítették az ukrán szolgáltatókat az adások lekapcsolására

Erő alkalmazásával és fegyver kényszerítették az ukrán kábeltévé-szolgáltatókat a Krímben arra, hogy kapcsolják le az ukrán televíziós csatornák adásainak sugárzását. Az UNIAN hírügynökség az 1+1 tévé híradására hivatkozva közölte ezt hétfőn.

Vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krímben, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Jelenleg az ukrán tévécsatornák közül egyedül a politikailag semleges kijevi Tonis tévé adása fogható az orosz katonák és helyi fegyveresek által múlt héten megszállt félszigeten. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat a félszigeten orosz adók műsorával helyettesítették - adták hírül vasárnap ukrán hírportálok.

A jelentések szerint a kábelszolgáltatók csomagjaiban a többi között az ukrán Inter TV helyén az orosz NTV Mir, a kijevi 1+1 adóén az orosz állami tévé, az Ukrán Nemzeti Televízió és a Rosszija RTR műsorai nézhetők. További hét országos ukrán tévécsatorna adásait is lekapcsolták.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan