A magyar állam hozzájárul a szabadkai zsinagóga felújításához

A magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai zsinagóga belső terének felújításához — mondta Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Szabadkán.
Szabados elmondta, a zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni.
Hozzátette: az építkezés ideje alatt az úgynevezett téli vagy kis zsinagógát használják, a vallási szertartásokon pedig a környező települések zsidó hitközségei is részt vesznek.

Orbán Viktor a tisztelet jeléül követ helyezett el a holokauszt szabadkai áldozatainak emlékművénél a zsinagóga udvarában.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Az épületet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervezték, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azonban azóta is tart.

Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is. Jelenleg a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik, esélyesnek tartják, hogy bekerül az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet 2014. évi 7 legveszélyeztetettebb elnevezésű programjába. A zsinagógában a legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.

A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt az észak-bácskai településen. A második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan