Iraki lázadás: félezer jazidit öltek meg a felkelők

Támadásokat hajtott végre a hét végén az amerikai légierő az Irakban előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoport ellen az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl közelében.
Nagy-Britannia és Franciaország megkezdte segélyküldemények eljuttatását a dzsihadisták előretörésétől fenyegetett észak-iraki lakosságnak. A magyar kormány is közölte, hogy mintegy 70 ezer eurós sürgős humanitárius segélyt nyújt a keresztény közösségeknek és a kurdisztáni hatóságoknak
Az amerikai középső parancsnokság, amelyhez a Közel-Kelet területe tartozik, vasárnap vadászrepülőgépeket és drónokat vetett be a kurd önvédelmi erők, a pesmergák védelmében. Az amerikai hadsereg szombat éjjel is a felkelők állásait bombázta Moszul és a szíriai határ között, a művelet során négy csapatszállítót és egy páncélozott járművet lőttek szét, amely a kurd nyelvű jazidita vallási kisebbséghez tartozó menekülteket támadta.

Hosjar Zebari kurd politikus, iraki külügyminiszter eközben arról számolt be, hogy az amerikai légicsapásoknak köszönhetően sikerült visszafoglalniuk két észak-iraki települést az iszlamista fegyveresektől. Arra a kérdésre, hogy meddig kellene az Egyesült Államoknak légi támogatást nyújtania ahhoz, hogy legyőzzék az IÁ harcosait, Zebari azt válaszolta: "ahogy Obama elnök mondta, nincs időhatár".

Laurent Fabius francia külügyminiszter eközben kijelentette: Franciaország jelenleg nem tervezi, hogy katonailag is beavatkozik az Iszlám Állam ellen, mindössze humanitárius segélyszállítmányokat küld az országba. A francia diplomácia vezetője, aki széles egységkormány létrehozására szólította fel az irakiakat, a nap folyamán érkezett meg Erbílbe, és szemügyre vette az első francia segélyszállítmány megérkezését. "Az irakiak feladata, hogy lefolytassák ezt a harcot" - jelentette ki a tárcavezető, miután Maszúd Barzánival, az észak-iraki kurd autonóm régió elnökével tárgyalt.

Federica Mogherini olasz külügyminiszter ezzel szemben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy hazája katonailag beavatkozik az iraki helyzetbe. "Ezekben a napokban számos lehetséges fellépést vizsgálunk, köztük olyanokat is, amelyek nemcsak a külügyminisztérium, hanem a védelmi tárca hatáskörébe tartoznak" - mondta Mogherini Rómában arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy, az Iszlám Állam elleni olasz katonai beavatkozást.
Barzáni a Fabiusszel tartott közös sajtótájékoztatóján arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy segítsék fegyverekkel a kurdok harcát a szunnita csoport ellen. "Nem egy terrorcsoport, hanem egy terrorállam ellen harcolunk" - mondta a politikus.

Az iraki emberjogi miniszter kijelentette, hogy az IÁ erői északi offenzívájukban a jazidi népcsoport legkevesebb félezer tagjával végeztek. Mohamed Sía asz-Szudáni elmondása szerint a fegyveres támadók élve temették el néhány áldozatukat, köztük nőket és gyerekeket, tömegsírokba szórva szét őket a városban és környékén, és magukkal hurcoltak mintegy háromszáz nőt rabszolgának.

Vasárnapra virradó éjjel Nagy-Britannia is megkezdte a segélyküldemények ejtőernyős célba juttatását a dzsihadisták előretörésétől fenyegetett észak-iraki lakosságnak. Az IÁ harcosai a múlt hét végén bevették az addig kurdok ellenőrizte Szindzsár városát, és emiatt mintegy kétszázezren - többségében a türkmén és jazidi kisebbség tagjai - menekültek el a közeli hegyekbe. A víz- és élelemhiány miatt a térségben szorult helyzetbe kerültek az elüldözött kisebbségi közösségek, humanitárius katasztrófa kialakulása fenyegetett. A királyi légierő Brize Norton-i bázisáról induló két Hercules C 130-as fedélzetére élelmen és vízen kívül sátrakat, vízszűrőket és olyan napenergiával működő lámpákat is rakodtak, amelyek mobiltelefonok töltésére is alkalmasak. A két gép küldése egy tízmillió eurós brit segélyterv keretébe illeszkedik.

Az Egyesült Államok vasárnap 52 ezer adag ételnek megfelelő élelmiszer-küldeményt és víztartályokat dobott le a hasonló csütörtöki és pénteki amerikai műveletek után.ű

A magyar kormány mintegy 70 ezer eurós sürgős humanitárius segélyt nyújt a keresztény közösségeknek és a kurdisztáni hatóságoknak - közölte vasárnap Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter, a tárca parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a magyar kormány határozottan elítéli az észak-iraki keresztény közösség elleni esztelen erőszakos, a közösség megsemmisítésére irányuló szélsőséges akciókat.

Hozzátette: a kormány azonnali cselekvésre szólítja fel a nemzetközi közösséget, és azt kezdeményezi, hogy az iraki keresztény közösség megvédésére irányuló műveleteket tűzzék a NATO Észak-atlanti Tanácsa jövő heti ülésének napirendjére. Kezdeményezik az európai uniós fellépés napirendre tűzését is az Európai Tanács következő ülésén.

Közölte azt is, hogy a segélyszállítmány összeállításában és helyszínre juttatásában az Egyesült Államokkal működnek együtt.

Washington kimenekítette diplomatái egy részét Észak-Irakból

Az Egyesült Államok kimenekítette az észak-iraki külképviseleteken szolgálatot teljesítő diplomatái egy részét a közel-keleti országban előrenyomuló iszlamista szélsőségesek jelentette biztonsági kockázatra való tekintettel - jelentette be vasárnap a külügyi tárca.

A külügyminisztérium arról számolt be, hogy többeket áthelyeztek a bagdadi nagykövetség és az erbíli konzulátus alkalmazottai közül, egyeseket a bászrai konzulátusra, másokat pedig az Egyesült Államok egyik jordániai külképviseletére telepítettek át.

A tájékoztatás szerint a bagdadi nagykövetség és az iraki kurd autonóm terület székhelyének számító Erbílben található konzulátus az óvintézkedések ellenére továbbra is üzemelni fog.

A nyugati országok már június közepén megkezdték bagdadi nagykövetségeik kiürítését. Elővigyázatosságból a bagdadi ENSZ-központ személyzetének egy része is elhagyta az iraki fővárost. Washington akkor bejelentette, hogy erősítést küld a nagykövetségének is otthont adó, szigorúan őrzött zöld zóna védelmére.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan