Két orosz zászlóalj hatolt be Ukrajnába

Egy szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor jelzés lehet, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat.

Két orosz zászlóalj tört be

A szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Ezért szerinte ez csak úgy akadályozható meg, ha az ukrán fegyveres erők mielőbb megsemmisítik az ukrán területen lévő orosz egységeket.

Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között.

A szakértő úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre a terrorellenes övezetből. Feltételezi, hogy ez akár elterelő művelet is lehet. Megjegyezte, hogy a Krím felé vezető úton az orosz csapatoknak be kell venniük a csaknem félmillió lakosú Mariupol kikötővárost.

Donyeck megye déli része eddig teljesen az ukrán erők ellenőrzése alatt volt, az utóbbi két hónap alatt a szakadárok visszaszorultak Donyeck városa köré, illetve attól észak, északkeleti irányba Luhanszkig, illetve az orosz határ felé. A terrorellenes erők ráadásul elvágták egymástól a Donyeck környéki szeparatista egységeket a többitől. Az Amvroszijivkánál behatolt orosz csapatok célja Timcsuk szerint egyrészt az, hogy a donyecki szakadárok területét kiszélesítsék az orosz határig, másrészt egyesítsék a luhanszki és a donyecki szeparatisták által megszállt területeket. A szakértő meggyőződése, hogy az ukrán tüzérség és a légierő képes hatékonyan fellépni az ország délkeleti részébe benyomult orosz csapatokkal szemben.

Közben a kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál. Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek.

Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint sürgős erősítésre van szükségük.
Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.

Az oroszok már az Azovi-tenger partján vannak

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik - jelentette péntek reggel az ukrán média.A TSZN televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, és már 60 orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki. Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimjanne falut használják erre a célra.

Barroso ismét felhívta telefonon Putyint

Ismételten felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt telefonon az ukrajnai konfliktus miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - közölte péntek este az Európai Bizottság.

A portugál politikus mély aggodalmának adott hangot a válság fejleményei miatt.
"Ezek (a fejlemények) teljes ellentmondásban vannak az Európai Unió erőfeszítéseivel, hogy sikerüljön diplomáciai és pragmatikus megoldást találni olyan ügyekre, mint például az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás megvalósítása, illetve az Oroszország és Ukrajna közti energiaügyi kapcsolatok" - áll a bizottság kommünikéjében.

A közlemény tanúsága szerint Barroso a beszélgetés során világossá tette: határozottan elítéli, amit a bizonyítékok mutatnak, vagyis hogy orosz katonai egységek jelentős betöréseket és katonai műveleteket hajtanak végre ukrán területen. Barroso sürgette, hogy az orosz elnök "forduljon vissza" arról az útról, amelyen elindult. Kiemelte, hogy mind nehezebb a párbeszéd fenntartása mellett érvelni a konfliktus folyamatos súlyosbodásának közepette.

"Az Európai Unió már világossá tette, hogy Ukrajna további destabilizálásának nagy ára lesz" - zárul a brüsszeli testület közleménye.

Hatékonyabb szankciókat sürgetnek Moszkva ellen

Hatékonyabb szankciókat szorgalmaztak Oroszországgal szemben az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei, akik a pénteken Milánóban rendezett informális találkozójukon felelősségteljes magatartásra intették Moszkvát.

Az ukrán határ megsértése arra enged következtetni, hogy a helyzet egyre ellenőrizhetetlenebbé válik - hangsúlyozta a találkozó kezdetén Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Úgy fogalmazott, hogy a kelet-ukrajnai válság immár "új dimenziót" öltött, és meg kell akadályozni a közvetlen katonai konfrontáció elmérgesedését az orosz és az ukrán erők között. Steinmeier felszólította az orosz vezetést, hogy "hallgasson a józan észre", "nyílt kártyákkal játsszon", és politikai rendezésről kezdjen tárgyalásokat Kijevvel, amíg nem késő.

Martin Lidegaard dán külügyminiszter úgy vélte, az EU-nak rövid távon pótlólagos szankciókat kellene bevezetnie, hiszen nem nézheti tétlenül a konfliktus kiterjedését. Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője kifejtette: nem elegendőek a szankciók, hiszen - mint fogalmazott "Putyin kész feláldozni saját lakosságát". Didier Reynders, a belga külügyek irányítója is úgy vélekedett, hogy a szankciók bevezetésével csak kudarcot vallott az európai integrációs szervezet.

A litván Linas Antanas Linkevicius szerint az EU-nak anyagi és pénzügyi támogatást kell adnia Kijev számára, s ennek "katonai eszközöket" is magában kell foglalnia.

Carl Bildt erre reagálva hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést a NATO szeptember 4-i és 5-i csúcstalálkozójának a napirendjére kell tűzni, az EU-nak a pénzügyi, humanitárius és politikai segítségnyújtásra kell korlátoznia tevékenységét.
A dán külügyminiszter más kollégáihoz hasonlóan ugyancsak azt vallotta, hogy az EU-nak szolidárisnak kell lennie Ukrajnával, hosszú távon pedig csökkentenie kell energiafüggését Oroszországtól.

A találkozó - amelyen részt vett Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is - arra volt hivatott, hogy javaslataival előkészítse az állam- és kormányfők szombati brüsszeli ülését.

Hodorkovszkij tüntetésre szólítja az oroszokat

Az orosz hatóságok hazudnak Oroszország ukrajnai tevékenységéről - emelte ki pénteki nyilatkozatában Mihail Hodorkovszkij orosz iparmágnás, tüntetésre szólítva fel honfitársait.

Az egykori Yukos (Jukosz) orosz olajcég volt főrészvényese szerint Oroszország fegyverzetet és katonákat küld Ukrajnába, az orosz hatóságok viszont minderről hazudnak, éppen úgy, mint a nyolcvanas években az afganisztáni háború esetében és a kilencvenes években a csecsenföldi háború esetében.

Az "egyenlőtlen küzdelem" mindkét oldalon áldozatokkal jár, munkatársakat, barátokat, rokonokat temetnek Oroszországban és Ukrajnában is. "De nem azért öljük egymást, mert ezt akarjuk, hanem azért, mert az öregedő rezsimnek szüntelenül vér kell" - emelte ki a honlapján közzétett nyilatkozatban Mihail Hodorkovszkij, aki hajdan Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasa volt, aminek következményeként 10 évet ült börtönben adócsalás miatt.

Hangsúlyozta, hogy meg lehet állítani a háborút, és ehhez csak "az utcára kell vonulni", tüntetni, sztrájkolni kell.

"A hatóságok rögtön kushadnának, mert gyávák", de tiltakozás helyett "mi mégis inkább hiszünk a hitegetésnek, és sírunk a temetéseken" - írta Hodorkovszkij, hozzátéve, hogy ő már nem tud csendben maradni, és nem is lesz csendben.
Az üzletember tavaly decemberben elnöki kegyelemmel szabadult, és rögvest külföldre, Berlinbe repült, onnan pedig hamarosan Svájcba távozott, ahol idén márciusban ideiglenes, de meghosszabbítható letelepedési engedélyt kapott.

A NATO szolidáris Ukrajnával

A NATO pénteken kifejezésre juttatta Ukrajnával való határozott szolidaritását - közölte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, miután Brüsszelben ukrán kérésre, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió súlyos kiterjesztése miatt rendkívüli ülést tartott a NATO-Ukrajna Bizottság.A testület a tagországok, valamint Ukrajna atlanti szövetséghez akkreditált nagyköveteit fogja össze. A tagállamok csúcsvezetői jövő heti walesi tanácskozásukon, Petro Porosenko ukrán elnökkel találkozva fogják világossá tenni, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát - tette hozzá Rasmussen.

"Moszkva üres cáfolatai ellenére mára világos, hogy orosz csapatok felszereléssel együtt illegálisan átlépték Ukrajna keleti és délkeleti határát" - mondta a főtitkár. Hozzátette: "Ez nem elszigetelt akció, hanem része annak a veszélyes törekvésnek, amely sok hónapja Ukrajnának, mint szuverén nemzetnek a destabilizálására irányul."

Az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselőjének megfogalmazása szerint "az orosz erők közvetlen katonai műveleteket hajtanak végre Ukrajnán belül". Oroszország - közölte Rasmussen - továbbra is ellátja a szeparatistákat harckocsikkal, páncélozott járművekkel, tüzérséggel és rakétavetőkkel.

Oroszország emellett tüzet nyitott ukrán területre mind orosz területről, mind pedig magán Ukrajnán belülről. A főtitkár szintén kitért arra, hogy Oroszország továbbra is katonák ezreit tartja riadókészültségben az ukrán határ közelében.
"Ez Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a leplezetlen megsértése, és ellentétben áll a békés megoldásra irányuló minden diplomáciai erőfeszítéssel" - minősítette Anders Fogh Rasmussen az orosz magatartást.

A főtitkár - mint nyilatkozatában fogalmazott - a legerőteljesebben elítélte, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségeit.
"Sürgetjük Moszkvát, hogy hagyjon fel illegális katonai akcióival, szüntesse be a fegyveres szeparatisták támogatását, és tegyen azonnali, ellenőrizhető lépéseket e súlyos válság enyhítése érdekében" - zárta nyilatkozatát Rasmussen.

Amerikai hadgyakorlat Kelet-Európában

Vanessa Hillman alezredes, a Pentagon szóvivője csütörtökön Washingtonban kijelentette, hogy a tervek szerint októberben a 1. lovassági (légi szállítású) hadosztály 1. dandárjának 600 katonáját vezénylik majd Lengyelországba és a balti államokba, hogy ott a 173. légi szállítású dandár ejtőernyőseit felváltva vegyenek rész kiképzési gyakorlatokon.

Amerikai részvétellel a NATO keleti határai mentén az elmúlt időben több hadgyakorlatot is tartottak az ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nyugtalan szövetségesek megnyugtatása érdekében. Az Egyesült Államok emellett F-16-os vadászrepülőket vezényelt Lengyelországba és részt vesz a balti államok légterének biztosításában is.

Kijev és a nyugati országok azzal vádolták meg csütörtökön Oroszországot, hogy csapatai közvetlenül is részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban. A NATO szerint mintegy 1000 orosz katona támogatja közvetlenül a Moszkvához húzó szakadárokat.

A NATO vezetői szerint a szövetségnek az ukrajnai konfliktus miatt át kellene értékelnie a stratégiáját és csapatainak elrendezését. A NATO szeptember 4-én és 5-én csúcstalálkozót tart Walesben.

Orvtámadás ukrán katonák ellen

A kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál. Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint azonban sürgős erősítésre van szükségük.

Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.

NATO csatlakozásra készül Ukrajna

Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését - jelentette be pénteken Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormány kijevi ülésén.

A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy "Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése". Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével. "A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik" - jelentette ki Jacenyuk.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kéri a parlamentet a törvényjavaslat mihamarabbi elfogadásra. Ukrajna NATO-csatlakozásáról már március elején is terjesztett be törvényjavaslatot a kormánypárti Haza frakció három képviselője. Ezt az előterjesztést azonban akkor nem tűzte napirendre a parlament.

Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben Viktor Janukovics hivatalából eltávolított volt elnök állíttatta le. Több kormánypárti politikus szerint az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit.

Egy júliusban végzett felmérés alapján jelentősen megemelkedett az ország lakossága körében Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága az elmúlt két év alatt. A Demokratikus Kezdeményezések nevű alapítvány által végzett felmérés szerint míg 2012-ben a megkérdezetteknek csupán 12 százaléka támogatta volna Ukrajna belépését az atlanti szövetségbe, addig mostanra ez az arány megközelítette a 40 százalékot. A Rejting közvélemény-kutató csoport júliusi felmérése szerint Ukrajna belépését a NATO-ba az ukrán lakosság 44 százaléka támogatná.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan