Putyint vádolják a kém haláláért

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Litvinyenko-gyilkosság két orosz gyanúsítottja ellen - jelentette be csütörtökön a brit belügyminiszter.
Közzétették tegnap a londoni legfelsőbb bíróság jelentését a Litvinyenko-gyilkosságról.

„Minden bizonyítékot és elemzést figyelmebe véve úgy vélem, hogy Litvinyenko megölését Nyikolaj Patrusev, az orosz állambiztonság akkori vezetője, és Vlagyimir Putyin elnök hagyta jóvá – mondta Robert Owen bíró. A jelentés megállapítja: Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun mérgezték meg kiugrott, egykori ügynöktársukat. Az, hogy polónium-210-et használtak, önmagában is bizonyíték a „jelentős állami szerepvállalásra”, mert az izotóp csak atomerőműben hozzáférhető, a természetben nagyon ritka.

A 10 évvel ezelőtti gyilkosság ügyében 2015 januárjában indult vizsgálat, mert nem sokkal korábban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség bizonyítékokat – főleg hangfelvételeket az ügy szereplőinek kommunikációjáról – adott át Nagy- Britanniának. A bírói szakasz hat hónapja alatt 62 tanút hallgattak meg, és az MI6, a brit titkosszolgálat titkosított anyagaiba is betekinthetett a bíróság.

Tegnap elfogató- parancsot adtak ki Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun ellen
Nagy-Britanniában, és az Interpol is körözni kezdte őket, továbbá zárolták brit bankszámláikat. Lugovoj azonban képviselő Oroszországban – a duma korrupcióellenes bizottságának alelnöke –, így mentelmi jog védi. Korábban is, most is abszurdnak nevezte a vádat. Kovtun üzletember Oroszországban, és nem akarta kommentálni a brit jelentést, amíg nem ismeri meg a teljes tartalmát.

Kovtun egyébként 2007-ben Németországban élt, és ott indult ellene vizsgálat a Litvinyenko-ügyben, de vádemelés nélkül zárult. 2012-ben hiába kérték a britek az akkor már Oroszországban élő Kovtun kiadatását, Moszkva ugyanúgy megtagadta, ahogy Lugovojét is 2007-ben. Kovtun azonban vállalta, hogy tavaly márciusban videókapcsolaton keresztül vallomást tesz a londoni legfelsőbb bíróságon, de az utolsó pillanatban visszalépett.

Bár a brit kormány berendelte az ügyben Oroszország londoni nagykövetét, Theresa May belügyminiszter utalt rá, nem várható a brit–orosz kapcsolatok teljes befagyasztása.  Az orosz külügy annyit közölt: elfogultan átpolitizált a jelentés, és semmi köze Oroszországnak a gyilkossághoz.

Az ügy kronológiája

1988–1999 között Alekszandr Litvinyenko a szovjet KGB, majd az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) tisztje volt. 1998-ban szembekerült az FSZB vezetését az év nyarán átvevő Vlagyimir Putyinnal, mert reformokat követelt tőle. Litvinyenko azt állította, korábban a szolgálat megbízta, hogy ölje meg Borisz Berezovszkij oligarchát, az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának helyettes vezetőjét. Egy év múlva Putyin lett a tanács titkára.

2000-ben Litvinyenko alezredes Nagy-Britanniába szökött családjával, és politikai menedékjogot kért, miután előzetes letartóztatásból szabadult Moszkvában. Nemsokára Berezovszkij is követte. 2000. május 7-én iktatták be Putyint elnöki hivatalába. Litvinyenko brit állampolgárságot kapott, feltehetően a brit titkosszolgálat tanácsadója lett az orosz szervezett bűnözés területén, és hevesen bírálta Putyin rendszerét. Többek között azzal vádolta, hogy bűnözőkön keresztül kapcsolatot tart fenn terrorszervezetekkel, és pedofil.

2006 november 1-jén teázott Londonban, az USA nagykövetségének közelében
a Millennium Hotel bárjában két volt KGB-s és FSZB-s ügynöktársával, Andrej Lugovojjal és Dmitrij Kovtunnal. 2006. november 23-án Litvinyenko elhunyt egy londoni kórházban, mert szervezetébe hatalmas adag polónium-210 izotóp jutott. A mérgezés egyértelmű volt, a Scotland Yard szerint három héttel korábban tette Lugovoj a teájába. Litvinyenko halálos ágyán azt mondta: Putyin gyilkoltatta meg őt.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu