Rámutatott arra is, hogy egyes jogászok szerint a 193 tárgyalódelegáció által egyhangú döntés hiányában csupán "tudomásul vett" Koppenhágai Egyezmény nem is számít a konferencia hivatalos dokumentumának. A szakértő szerint a legnagyobb baj az, hogy a Koppenhágában elért szerény eredmény messze nem elég ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a szélsőséges éghajlatváltozást.
- Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt - jegyezte meg az Energiaklub szakértője, aki a helyszínen követte az eseményeket. A Koppenhágai Egyezmény kimondja, hogy az országok - fejlődők és fejlettek egyaránt - legkésőbb 2010. január 31-ig megfogalmazzák és közlik az ENSZ-szel klímavédelmi vállalásaikat.
Jóllehet a fejlett országok esetében e vállalások 2020-ig teljesítendő konkrét kibocsátás-csökkentési célokat jelentenek, Bozsó Brigitta szerint a gazdag országok várhatóan nem fogják emelni a korábban bejelentett vállalásaikat, és továbbra is feltételekhez kötik őket. De még ha ambiciózus vállalásokat tesznek is, a dokumentum jogilag akkor sem kötelezi őket semmire - tette hozzá a szakértő.
Ami a jövőt illeti, Bozsó Brigitta úgy vélte, van esély arra, hogy a szakértők, a közvélemény és a civil társadalom nyomására a világ vezetői megegyezésre jussanak egy globális éghajlatvédelmi megállapodásról. - Mexikóban már tényleg muszáj lesz valamit letenni az asztalra - hangsúlyozta a 2010 végén a közép-amerikai országban rendezett, következő ENSZ-klímacsúcsra utalva.
A WWF is elégedetlen az eredménnyel
A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedetlen a koppenhágai klímacsúcson elért eredménnyel, mert a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű - mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa vasárnap.- Az éghajlatváltozás nem fogja megvárni, amíg a világ vezetőinek sikerül megegyezniük a klímavédelemről - hangsúlyozta a tárgyalásokat Koppenhágából követő szakértő. Benkő Dániel úgy vélte, hogy a mostani megállapodással - melyet még az aláírók is csak átmenetinek szánnak - nincs garancia a 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés elkerülésére. Mint kifejtette, az igazságosság azért csorbul az egyezményben, mert a fejlett országok vállalásai nem tükrözik azt a felelősséget, amely a helyzet kialakulásában őket terheli.
Benkő Dániel pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtott rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről. Azt is előremutatónak értékelte, hogy egyre több ország, többek közt az Egyesült Államok, India és Kína is jelezte: kész részt vállalni a globális klímavédelmi küzdelemben. A WWF szakértője szerint az egyezményt aláíró országok az ENSZ-nek 2010. január 31-ig benyújtandó jelentésükben meg fogják ismételni a konferencia előtt tett klímavédelmi vállalásaikat.
Benkő Dániel úgy vélte: egy jogilag kötelező érvényű, átfogó klímavédelmi szerződés megalkotására a 2010 végén tartott mexikói klímacsúcson van esély, már csak azért is, mert az Egyesült Államok presztízskérdést csinálhat abból, hogy egy vele szomszédos országban szülessen meg a megállapodás. Ennek azonban egyik fontos előfeltétele, hogy az amerikai képviselőház által már elfogadott klímavédelmi törvényt a szenátus is jóváhagyja - tette hozzá.
Csalódottság Németországban
Nem titkolt csalódottsággal fogadta Németország a koppenhágai klímavédelmi csúcsértekezlet rendkívül sovány eredményeit. A csalódottságot növelte, hogy a környezetvédelemre nagy súlyt helyező, "klímakancellárnak" is nevezett Angela Merkel a remélt előrelépés egyik legfőbb motorja, illetve a szükséges lépések egyik leghatározottabb kezdeményezője volt.Mindennek ellenére a kancellár egy vasárnapi interjúban óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot - illetve az azon született zárónyilatkozatot - teljes mértékben negatívnak minősítsék. - A dán fővárosban lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb - hangozatta a Bild am Sonntagnak nyilatkozva Merkel. Aki Koppenhágát teljes mértékben "befeketíti", azokat segíti, akik minden fajta előrelépést fékezni akarnak.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is különleges felelősséget akar vállalni a klímaváltozás elleni harcban. A következő lépéseket a koppenhágai csúcson született megállapodásra kell felépíteni - jelentette ki Angela Merkel, és ezzel összefüggésben kiemelte a jövő év közepére Bonnba tervezett klímavédelmi találkozó jelentőségét.
A kancellárnál jóval keményebben fogalmazva Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter súlyos kudarcról beszélt. - Többet akartunk, de csak ennyit sikerült elérni - jelentette ki a miniszter, felróva, hogy nem sikerült élni a történelmi helyzet kínálta lehetősséggel.
Szokatlanul élesen fogalmazott a német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért.
Sigmar Gabriel korábbi környezetvédelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke szégyennek nevezte, hogy - mint fogalmazott - az állam- és kormányfők kockáztatják gyermekeik és unokáik jövőjét. Hasonlóan fogalmazott a környezetvédő Zöldek pártjának elnöke, Claudia Roth, teljes kudarcnak minősítve a csúcstalálkozót.
A potsdami klímakutató intézet igazgatója ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a koppenhágai kudarc ellenére a környezetvédelmi erőfeszítéseket semmiképpen sem szabad temetni. A német kormány legfőbb tanácsadó szervének számító intézet vezetője, Heinz-Joachim Schnellhuber hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás káros következményeinek megfékezését célzó törekvéseket folytatni kell.
Koppenhágával kapcsolatban egy afrikai mondást idézett, amely szerint az elefántok harcát mindig a fű sínyli meg. Az elefántok ebben az esetben az Egyesült Államok és Kína voltak, míg a fű - azaz a szenvedő fél - Európa. - Koppenhága azonban nem a végállomást jelentette, az erőfeszítéseket folytatni kell - jelentette ki az igazgató.
Szakértő: a döntési mechanizmus is kudarcot vallott
A koppenhágai klímacsúcson újfent bebizonyosodott, hogy a teljes egyhangúságra épülő döntési mechanizmus alkalmatlan egy átfogó klímavédelmi egyezség elfogadására - mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója vasárnap.- Csak az szörnyű, hogy nem meglepő - összegezte véleményét a konferencia eredményéről Kerekes Sándor, aki többek közt a Magyar ENSZ Társaság környezetgazdaságtani szakosztályának is vezetője. A professzor kifejtette: a klímavédelem témájában rendezett első, 1972-es stockholmi konferencia óta ugyanazok a problémák jellemzik az összes ENSZ-klímakonferenciát.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyezmények elfogadásához egyhangú döntés szükséges, amit gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egy másik probléma általánosabb természetű: a politikusok időhorizontja legfeljebb néhány évre terjed ki, miközben az éghajlatvédelem eredményei 50-100 éves távlatban érzékelhetők.
Kerekes Sándor szerint ezért a klímavédelem terén nem várható áttörés az ENSZ-tárgyalásokon; a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulását sokkal inkább a megújuló energiaforrásokhoz és más zöld technológiákhoz kapcsolódó gazdasági lobbi és az energiabiztonsági törekvések kényszerítik majd ki.
- A világ vezetőitől a jelek szerint nem várhatunk sokat e téren, jóllehet a Föld megmentéséhez mindössze arra az áldozatra lenne szükség, hogy mondjunk le az anyagi fogyasztás évi 1-2 százalékáról. A vezetők azonban az ezzel járó konfliktust úgy tűnik, nem hajlandóak bevállalni - fejtette ki Kerekes Sándor.
Mint mondta, a megegyezést az is gátolja, hogy az emberek számára sok helyen még nem váltak nyilvánvalóvá a klímaváltozás hatásai. - Amikor világossá vált, hogy vékonyodik az ózonréteg, és ettől rákot kapnak az emberek, akkor gyorsan sikerült egyezségre jutni az ózonpajzs védelméről - emlékeztetett a szakértő.
Kerekes Sándor végül elmondta azt is: "kellemes meglepetést" jelentett, hogy Koppenhágában előrelépés történt a fejlődő országok klímatámogatásának kérdésében. Ugyanakkor úgy vélte, bár a felajánlott összeg Magyarországról nézve jelentősnek tűnik, globálisan elenyésző. - Ez azonnal nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk egy nagyobb ország katonai költségvetésével - mutatott rá.
Előzmény - Igazi megállapodás nélkül zárult a klímacsúcs
A zárónyilatkozat "tudomásul vételével" ért véget szombaton a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia. A maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen nem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.A 193 tárgyalódelegáció ezért úgy döntött, hogy a kiszivárgott információk szerint a Koppenhágai Egyezményre kersztelt zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját, amely az eredeti tervek szerint pénteken ért volna véget.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombat délelőtt a plénum előtt hangsúlyozta: "megszületett a megállapodás". Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely egy jogilag kötelező erejű szerződés elfogadásához vezet. A főtitkár szerint a zárónyilatkozat "tudomásul vétele" is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Az AP hírügynökség által idézett szakértők hasonlóan nyilatkoztak.
A Koppenhágai Egyezmény című dokumentumot pénteken késő este fogadta el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet, számos ország, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba azonban tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.
A záródokumentum a klímatárgyalások számos fontos kérdését érinti, a kulcsfontosságú kibocsátás-csökkentési vállalások terén azonban nem szab meg százalékos mértékeket. Konkrét számokat rendel ugyanakkor a rövid- és hosszútávú klímafinanszírozáshoz, és előrelép a fejlődő országok által vállalt klímaintézkedések nemzetközi ellenőrzésének kérdésében is.
Logikai játék a számokkal
