A késő estébe nyúlt keddi vitát annak nyomán tartották, hogy egy beadvány szerint súlyos fenyegetés éri az információ szabadságát és a médiaszabadságot több EU-tagállamban. A beadvány szerint "a Cseh Köztársaság és Olaszország után Magyarország, Észtország és Románia is az információ és a média szabadságát súlyosan korlátozó tervezeteket vitat meg, amelyek olyan hatáskörökkel kívánják felruházni a kormányokat, amelyek birtokában meghatározhatnák a média által közölt tartalmakat, cenzúrázhatnák az ellenük irányuló bírálatokat, és növelhetnék a média kormányzati ellenőrzését".

Neelie Kroes hangsúlyozta: a médiapluralizmus, az újságíró forrásainak védelme, a magán- és közhatalom bírálatának szabadsága, a független média és a független szabályozó testületek léte egyaránt lényegi előfeltétele annak, hogy teljes mértékben gyakorolható legyen a véleménynyilvánítás szabadsága. "Az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett az alapvető jogok védelme mellett" - mondta a biztos. Utalt azokra az uniós alapelvekre és jogszabályokra, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, valamint arra, hogy ezek megsértése esetén eljárást lehet indítani az érintett tagállam ellen.

Jelenleg az uniós végrehajtó testület nem lát okot arra, hogy interveniáljon - közölte Kroes, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok alkotmányos berendezkedése védi az alapvető jogokat.

A vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő kijelentette: az Európai Bizottság "nem fogja megspórolni magának", hogy ellenőrizze a tagállamokat, betartják-e az alapvető jogokat. Szükségesnek mondta annak megakadályozását, hogy a média-tulajdonviszonyokban monopolhelyzet alakuljon ki, "mint Olaszországban, a Berlusconi-sajtóbirodalommal, amelynek a példáját már Magyarországon, az RTL Klub megvásárlásával követik". "Ne következzen be, hogy pártkatonákat ültetnek a közszolgálati médiumok élére" - tette hozzá Tabajdi.

A szintén MSZP-s Göncz Kinga arról beszélt, hogy az európai demokrácia a fékek és egyensúlyok rendszerére épül, a média pedig - mint mondta - az "őrkutya". "Ennek felszámolását, a sajtó és szólásszabadság felszámolását még kétharmados parlamenti többség sem indokolhatja, márpedig ez történik három hónapja Magyarországon. Mivel az őrkutyát megmérgezték, a méreg már lassan hat is, az egyetlen visszajelzés az európai intézményektől jöhet" - fogalmazott a szocialista képviselő.

Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő hozzászólásában méltatta, hogy az Európai Bizottság kiegyensúlyozottan kezeli a szólás- és sajtószabadság ügyét. "Halottam zavaros mesét, homályos utalásokat, és sajnálkozva vádló nyilatkozatokat" - mondta, majd kifejtette: a tervezett magyar médiatörvény, a kormány médiacsomagja megakadályozza az állam pazarló pénzköltését, megoldja a strukturális problémákat, átláthatóvá teszi a médiarendszert, egyötödére csökkenti a pártdelegáltak számát, a parlament által elszámoltathatóvá teszi a nemzeti média- és hírközlési hatóságot, deklarálja a sajtó szabadságát, védi az újságírók függetlenségét, biztosítja az oknyomozó újságírók információforrásának titokban tartását. "Eközben előfordul, hogy korábbi hatalmi érdekek sérülnek" - tette hozzá. Pelczné Gáll Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény elfogadása "nem múlt idő, mert a jövő héten kezdődik a vitája".