A kormányf? - aki kedden találkozik José Manul Durao Barroso európai bizottsági elnökkel - elmondta: az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhely? bíróságon. Hozzátette, hogy az év elején indított eljárásokban felmerült számos kérdésben ugyanakkor sikerült megegyezni, illetve a kormány orvosolta a bizottság kifogásait.

Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményér?l Orbán Viktor azt mondta, hogy az része az unió normális m?ködési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejét?l, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás - emlékeztetett.

Kifejtette azt is, hogy a szerz?dések betartásának ezt a rendszerét jónak tartja.
Újságíróknak külön nyilatkozva a Barrosóval tervezett másnapi találkozójáról Orbán Viktor elmondta: áttekintik majd a folyamatban lév? ügyeket, különválasztják ezek közül a még meg nem oldottakat, és azokon belül is azokat, amelyekr?l nem várható megegyezés, illetve azokat, amelyekben még van értelme kompromisszumot keresni.

Orbán: kett?s mércét alkalmaz az IMF

A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor meger?sítette, Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar. Azt mondta, a valutaalap viszont meg van gy?z?dve arról, hogy Magyarországnak pénzre van szüksége, és kölcsönt akar adni. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az id?húzás rossz az országnak. Meger?sítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében.

Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás - szögezte le kés?bb újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kett?s mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak el?feltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy id?ben kezdeményezte az együttm?ködést, már hozzá is jutott ahhoz.

A feltételekkel kapcsolatban úgy vélte, az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások nyomán elmondható, hogy a magyar jegybanktörvény már nem sérti a jegybank függetlenségét és az Európai Bizottság által védett normákat, bár néhány szakmai kérdésben még folynak egyeztetések.

Magyarország „Európa laboratóriuma”

Orbán Viktor Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés témájában tartott el?adást az elemz?központban. Ebben egyebek között arra mutatott rá, hogy csökken Európa befolyása a világban. Ennek okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illet?en.

Közép-Európát illet?en a kormányf? úgy vélte, hogy a térség fellendülésnek néz elébe. Mint mondta, a német gazdaságban vannak der?látásra okot adó jelek, és ez meggy?z?dése szerint segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.
Magyarország helyzetér?l szólva Orbán Viktor úgy vélte, a nagyszabású reformok tekintetében az ország bizonyos értelemben "Európa laboratóriumának" tekinthet?.

Emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2010 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat, de tavaly változott a helyzet. Beszélt a kormány nehéz örökségér?l, és megemlítette, a kabinet három f? törekvés köré építette programját, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ezek között sorolta a méltányos tehermegosztást, a gazdasági rendszer meger?sítését és a szerkezeti reformokat. A reformpolitika sikerének egyik záloga a tehermegosztás - szögezte le.

Néhány válságadót kivezetnek

Orbán Viktor - példákat említve - beszélt arról is, hogy a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat. Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök egyebek között elmondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Emlékeztetett arra, hogy az unió álláspontja miatt néhány, a cégeket és a bankokat érint? válságadót ki kell vezetni a rendszerb?l. "Azon dolgozunk, hogy milyen formában tudjuk ?ket átlátható módon, számukra is elfogadható és fenntartható módon benn tartani a magyar közteherviselési rendszerben" - fogalmazott. Hozzátette, hogy internetadó bevezetése nem merült fel.

75%-os foglalkoztatás a cél

A célokat illet?en Orbán Viktor egyebek közt elmondta, hogy a megfelel? versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt. Uniós szinten is a viszonylag alacsony foglalkoztatást, valamint a magas államháztartási hiányt és adósságrátákat említette a versenyképesség legf?bb problémáinak. Tovább kell dolgozni az Európai Unió er?sítésén - szögezte le a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy ez volt a tavalyi magyar EU-elnökség f? törekvése is.