Kristalina Georgieva: a törődő nagyhatalom

A nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős európai biztos arról beszélt a Metropolnak, hogy amíg az USA csökkenti a humanitárius büdzséjét, addig az EU pont az ellenkezőjét teszi.
​Kristalina Georgievát fel lehetne terjeszteni a leglelkesebb EU-biztos díjára. A bolgár tisztviselő fáradhatatlanul járja a világ azon részeit, ahol háborúk, természeti katasztrófák vannak és hozzá nem értő kormányok humanitárius katasztrófákat idéznek elő. 

És mindenhol szívesen fogadják: amíg az Egyesült Államok egyre kevesebbet ad humanitárius célokra, addig az EU egyre többet. Az EU és tagállamai a világ legnagyobb segélyezői. A legtöbbet Latin-Amerika kapja, de még Brazíliának is jut. Brüsszel pedig most jelentette be, hogy 6,4 milliárd dollárnyi segélyt adnak Egyiptomnak. Ezért sem lehet majd meglepő, ha az unió kapja idén is a Nobel-békedíjat.

A földrengés harmadik évfordulóján Haitibe látogató Georgieva még több támogatásról biztosította az országot. Lelkesedése már-már gyermeki. Mindig az Eu-logós mellény van rajta, és ragaszkodik hozzá, hogy a kíséretében mindenki ezt viselje. Port-au-Prince-ben adott interjút, ott, ahol nemrég segített bezárni egy tábort.

Az EU többet ad, de olyan nagyhatalmak, mint az USA, kevesebbet. Visszaélnek az EU jóindulatával?
– Az EU tudatosan egy törődő típusú nagyhatalommá szeretne válni. Nem is olyan régen még gyilkoltuk egymást, tavaly pedig a Nobel-békedíjat is elnyertük. Az unió a szolidaritásra épül, ettől leszünk azok, akik. Ezt exportáljuk, a demokrácia és az emberi jogok mellett. Többet kéne nyíltan arról beszélni, hogy pontosan mi is az, amit csinálunk. Az EU költségvetésének 0,6%-át költi humanitárius célokra, de ez nem kifogás, hogy a többi nagyhatalom ne adjon. Sokat hallom, hogy az USA különbözik, mert ők inkább a nem kormányzati szervezeteken (NGO) keresztül adnak. De a két dolog nem ugyanaz. Az NGO-k gyakran csak a katasztrófák után segítenek.

Senki nem kérdőjelezi meg, hogy Haiti segítségre szorult a földrengés után. De három év után is az uniónak kell adnia a legtöbbet?
– A szükségletek szempontjából nézzük a humanitárius kríziseket. Tavaly 1,8 milliárd dollárnyi humanitárius segélyt adtunk, ebből 40 millió dollárnyit Haitinek. Nagyon veszélyes jojózni a segélyekkel: amikor a média nagyon figyel, akkor sokat adni, amikor nem figyel, akkor keveset. Nekünk a szükséglet az első szempont. Európa kétféle módon közelít a segélyezéshez: számítunk a bajra, aztán cselekszünk. Amikor tavaly Száhelben katasztrófa fenyegetett, mozgósítottunk 337 millió dollárnyi segélyt, és elhárult a baj. 15%-át a segélykeretünknek olyan krízisek kezelésére fordítjuk, amelyekkel senki más nem foglalkozik. És attól félek, hogy Haiti is ebbe a kategóriába kerül hamarosan.

Amikor Amerika ad, akkor mindenre ráírják nagy betűkkel, hogy „USAID. Az amerikai néptől”, és nem is sejtik, hogy az EU is mennyit ad. Mennyire tartja fontosnak az EU a humanitárius marketinget?
– Ez amolyan kulturális dolog. Az európaiak, főleg az északiak szeretik úgy intézni a dolgaikat, hogy inkább nem beszélnek róla. Nem várjuk el, hogy hálálkodjanak a segélyezettek. De a mai világban meg kell mutatni magunkat, és ez, amin én dolgozom. Például most is, terepen, viselni kell az EU-logós mellényt. Meg kell mutatnunk az európai adófizetőknek, hogy tudják, hova is megy a pénzük. És az európaiak szeretnek segíteni. Egy legfrissebb felmérés szerint a 88%-uk biztosan. Ez több, mint 2010-ben, a gazdasági válság ellenére. Az emberek látják, hogy a világunk sérülékenyebb lett.

Szeretne létrehozni egy EU-s önkéntes  hadtestet. Hogyan fog ez működni, és mikortól?
– Egyelőre még tesztfázisban van a dolog, de a terv, hogy 10 ezer önkéntesünk legyen öt év alatt. A világnak szüksége van gyakorlott katasztrófa-szakértőkre, így mi összeállítunk egy listát azokkal, akiket hívhatunk, ha baj van. Együttműködünk logisztikai vállalatokkal is. Az NGO-k pedig csak azt kérdezgetik, hogy helyettesíteni akarjuk-e őket 25 éves újoncokkal. De itt nem erről van szó. Az önkéntesek együtt dolgoznak majd az NGO-kkal.

​Kristalina Georgieva
• 59 éves bolgár politikus és közgazdász.
• 2008-tól a Világbank alelnöke volt, majd lemondott, hogy EU-biztos legyen.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan